Amennyiben a vállalkozások befektetőket szeretnének találni fejlesztéseik és projektjeik megvalósításához, különböző életszakaszaikban a kockázati tőkepiac különböző szegmenseiben kell keresgélniük. Egy klasszikus tőkebefektető például nem fog ötleteket finanszírozni, ahogy a széles körű nemzetközi piacra lépést sem egy akcelerátortól kell várni. Hogy a tőkebefektetés-kereséssel időt spóroljanak, és ne kopogtassanak feleslegesen egy-egy piaci szereplőnél, érdemes tájékozódni arról, hogy jelenleg kikkel társulhatnak. Míg a magyar piac alakulását nagyrészt a klasszikus kockázatitőke-befektetők határozzák meg, manapság az inkubátorok mellett az üzleti angyalok is egyre nagyobb szerepet kapnak a tőkepiacon.

„Amikor egy ötlet megszületik, az alapítók az esetek többségében még nem rendelkeznek céges háttérrel. Az ötlet megálmodói a munkát fektetik be, az angyalbefektető pedig a pénzt adja a munkához” – mondta Radnai Károly, az OrienTax Adótanácsadó partnere az OrienTax és a KUBIK coworking közös konferenciáján.

2017-ben az adótörvények változásával kedvező változás történt: az angyalbefektetőknek szóló adókedvezmény mérsékli az üzleti angyalok kockázatát. Mivel a startup roppantkockázatos befektetés, ezért az állam visszaad valamennyit, így csökkentve a befektetés kockázatát. „Ez egy nagyon jó ötlet volt, de a megvalósítás még kissé döcögős. A kedvezmény igénybevételének alfája és omegája a Szellemi Tulajdon Hivatala, amely regisztrálja a startupokat és az angyalbefektetőket” – hangsúlyozta Radnai.

A közvetlen értékesítésre lehet etikus is
Kép:sxc

A startupok esetén nem bonyolultak a feltételek:

• három évnél nem lehet működhet régebben a cég,
• nettó árbevétele a 100 milliót nem haladhatja meg,
• állományi létszáma 2-20 között legyen,
• nem részesült kockázati tőkebefektetésben,
• más gazdasági társaságban nem lehet tulajdonrésze,
• nincs adótartozása,
• bizonyos ágazatok (pl. mezőgazdaság, logisztika, stb.) kizárásra kerültek
• és tevékenységének innovatívnak kell minősülnie.

„Ez utóbbi a legfontosabb kritérium: akkor vehető igénybe ez az adókedvezmény, ha a valóban új terméket, vagy újszerű szolgáltatást hozunk létre, valósítunk meg, A hatóság nem vizsgálja a tevékenység innovatív voltát, ezt a tények fogják eldönteni. Évek múlva ezért visszavonható az adókedvezmény” – figyelmeztetett az Orientax szakértője. Ráadásul ez szubjektív fogalom, ezért komoly kockázatot jelent, hiszen egy későbbi ellenőrzésnél akár kijelentheti az adóhivatal, hogy a támogatott tevékenység, vagy termék nem innovatív és visszafizettethetik az adókedvezményben igénybe vett összeget. A jogszabály szerint a korai fázisú társaságokat támogató társaság az angyalbefektető. „Ez arra utal, hogy a jogalkotó nem volt teljesen tisztában azzal, hogy mi is pontosan az angyalbefektető szerepe. A másik furcsa vonás, hogy magánszemélyeket nem tekint angyalbefektetőnek a jogszabály, így számukra nem jár adókedvezmény” – mondta.

Az angyalbefektetőkre vonatkozó feltételek:

• ne legyen adótartozása,
• a befektetést megelőző három évben semmilyen tulajdoni viszony nem lehetett az angyal és a startup között,
• a befektető nem válhat kapcsolt vállalkozássá, azaz
• nem szerezhet 50 százalékot meghaladó tulajdoni hányadot, vagy meghatározó befolyást jelentő irányítási jogot.

Fontos kritérium még, hogy négy évig kell megtartani a befektetést, a befektetőnek minden évben meg kell erősítenie a hatóságnál, hogy angyal, nyilatkoznia kell, és az adókedvezmény nem haladhatja meg a 20 millió forintot, amellyel a befektető pozitív társasági adóalapját csökkentheti. Technikai okokból az adókedvezmény „de minimis” támogatásnak minősül, azaz három év alatt nem haladhatja meg a 200 ezer eurót, és ennek számításánál figyelembe kell venni a más igénybe vett de minimis támogatásokat is. „A gondok ott kezdődnek, amikor a befektető ki akar lépni a startupból, akkor viszont nem túl baráti a jogszabály. Akár korai exitnél, akár a startup csődjénél, az adókedvezmény dupláját kell befizetni. Ez igazán nem ösztönző, inkább elriasztja, mintsem vonzza a befektetőket, hiszen kilenc startupból csak egy éri meg a harmadik évét, viszont itt még egy évig életben kellene tartani, akkor is ha bukás” – vélte Radnai Károly.

A szakember szerint ezért a befektetés előtt nagyon fontos végiggondolni, hogy mi lesz a startup sorsa: négy évig mindenképpen meg kell tartani a befektetést, mert a szankció életbe lépéshez az is elég, ha néhány nappal a határidő előtt száll ki a befektető.

„Ahhoz, hogy az adókedvezmény valóban ösztönző legyen, több ponton is módosításokra lenne szükség. Problémás bizonyos ágazatok kizárása, sok félreértésre adhat okot és kockázati tényezőként jelentkezik egy befektetés tervezésénél. Ugyancsak problémás, hogy a jogalkotó az Innovációs törvényből emeli át az innováció definícióját, amelynek nem feltétlenül felel meg minden startup vállalkozás, annak ellenre, hogy tényleges üzleti innovációt valósít meg. A húszmilliós igénybe vehető adókedvezmény is kevés, mert önmagában meghatározza a befektetések volumenét. Mindenképpen emelni kellene a kedvezmény mértékét és pontosítani a jogszabályt” – vélekedett Radnai Károly.