Sok a szabály és túl kevés a szakember

A vállalatok első számú döntéshozói továbbra is bíznak saját cégük növekedésében, míg a globális és magyar gazdaság kilátásait illetően kevésbé optimisták. A cégvezetők szerint a fő fenyegetettségek közé a kormányzati intézkedések az államháztartási hiány kezelésére, a túlszabályozottság, illetve a megfelelő szakemberek hiánya tartoznak.

Rózsaszínűek a saját kilátások - Kép: Regus

A vállalatvezetők hite a globális és magyar gazdaság húzóerejében csökken, saját bevételi kilátásaikat illetően viszont továbbra is optimisták. A globális eredményekhez hasonlóan Magyarországon is visszaesett a világgazdasággal kapcsolatos optimizmus mértéke; míg tavaly a cégvezetők 64 százaléka hitt a növekedésben, idén ez 46 százalékra csökkent - derült ki a PwC Magyarország, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) és a Menedzserek Országos Szövetségével (MOSZ) közösen készített felméréséből.

„A saját bevételeket illetően viszont idén már a vezetők 82%-a mondta magát bizakodónak vagy nagyon bizakodónak, vagyis a tavalyi megállapításunk, miszerint a hazai vezérigazgatók megtalálták saját útjukat, megalapozottnak tűnik” – mondta Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója, reflektálva a friss eredményekre.

Ha a növekedés célpontjait nézzük, világszerte és Magyarországon is látható, hogy a feltörekvő piacok helyett a fókusz még egyértelműbben a hagyományosan fejlett piacokra irányul; öt év után először a világ vezérigazgatói az Amerikai Egyesült Államokat Kína elé sorolták, Magyarországon pedig Németország további 5 százalékponttal, már 30 százalékban számít a legfontosabb terjeszkedési célpontnak a vállalatvezetők számára. A magyar döntéshozók a második helyre Romániát, a harmadikra Lengyelországot sorolták; őket követi Ausztria, Szlovákia és Oroszország.

Milyen tényezők veszélyeztethetik a növekedést?

A növekedés és óvatos optimizmus mellett a magyar vezérigazgatók körében egyre erősebb az aggodalom az államháztartási hiány csökkentését célzó intézkedések (83%) és a túlszabályozottság (76%) miatt. Ugrásszerűen nőtt meg a számítógépes fenyegetettség, valamint az elérhető képzett munkaerő hiánya által okozott aggodalom mértéke, ezeken felül a korrupció és az ebből fakadó bizalmatlanság is nehezíti a vállalatvezetők életét.

Cégek és a NAV: tulajdonképpen jóban vannak
A hazai vállalatok az évről évre változó adórendszer kiszámíthatatlanságát tartják a legnagyobb kockázatnak, viszont alapvetően jónak érzik a kapcsolatukat a NAV-val. Európában az olasz adórendszert vélik a legrosszabbnak a szakértők.
„A szabályozói környezet gyors és kiszámíthatatlan változása mellett a vállalatvezetőkkel folytatott beszélgetések egyik központi témája a szakemberhiány volt. A hazai vezetők egyre inkább érzik, hogy bizonyos pozíciókra valódi kihívás jól képzett és alkalmazkodóképes munkaerőt találni. Be kell látni, hogy a hagyományos, néhány éve még működő munkaerő-toborzási és -megtartási stratégiákkal a jövőben már nem lehet versenyben maradni. Érdemes mérlegelni, hogy vajon ugyanolyan munkatársakra van-e szükség mint eddig, vagy a vállalat rugalmassága érdekében más, vagy újabb készségekkel rendelkezők felé is nyitni kell” – hangsúlyozta Szűcs Márta, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának cégtársa.

A fenyegetettségek mérséklése érdekében a cégvezetők jelentős elvárásokat támasztanak a kormányzattal szemben. A tavalyi évhez képest megduplázódott azok aránya, akik versenyképes és hatékony adórendszert várnak, idén a megkérdezettek 72 százaléka szerint kell ennek kormányzati prioritásnak lennie; az elvárás erősebb, mint világszerte, ahol a vállalatvezetők 67 százaléka gondolkodik így. Magyarországon tavaly 45 százalék, idén már 68 százalék igényelné a képzett és alkalmazkodókész munkaerő megteremtését, túlszárnyalva a globális, 60 százalékos mértéket. Hazánkban a harmadik legfontosabb elvárás egy innovációt elősegítő üzleti környezet kialakítása volna; a globális eredményekben mutatkozó 30 százalékkal szemben nálunk 63 százalék várja ezt.

Hogyan változik a verseny?

A megkérdezett vezérigazgatók szerint a vállalatok helyzetét a versenyben leginkább a szabályozói környezet tudja gyökeresen megváltoztatni. Világszerte a vezetők 66%-a, Magyarországon 59%-uk nyilatkozott úgy, hogy a vállalatukat legváratlanabb helyzetbe sodorni képes tényező az iparágra vonatkozó szabályozói környezet. A magyar vezetők szerint szintén hirtelen változást hozhat az ügyfelek viselkedése (51%) és új versenytársak érkezése (29% számol ezzel).

Csak egy biztos: a bizonytalanság
Komoly gond van a magyar cégvilágban, hiszen sok vállalkozó fő profiljává már a bedőlés-újrakezdés vált és ezen a helyzeten csak rontanak az elhibázott állami támogatások. A legfontosabb teendő a kiszámítható, stabil környezet kialakítása lenne.
A magyar vállalatvezetők egyre nagyobb figyelmet fordítanak az iparágon kívülről érkező versenytársakra; 51%-uk tartja elképzelhetőnek, hogy új versenytársa érkezzen más iparágból. A vezetők 28%-a tervezi, vagy már be is lépett új szektorba, iparágba. A legtöbben a technológia, a közszolgáltatók, valamint a kommunikáció- és médiaipar felől várják az új versenytársat hazánkban, a megcélzott új iparágak között pedig az energiaipar, a pénzügyi szolgáltatások, a technológia és gyógyszeripar szerepelnek.

Hogyan épül be a technológia a vállalati stratégiába?

A hazai vezérigazgatók válaszaiból kitűnik: számukra a technológiának egyelőre főként biztonsági szerepe van; 76 százalékuknak a számítógépes biztonságra irányuló technológiák fontosak. Ezt követően említették csak az ügyfelek bevonására alkalmazható mobiltechnológiákat (60%), illetve a közösségi alapon működő üzleti folyamatokat (47%) vagy a felhő alapú számítástechnikát (41%). A megkérdezettek szerint a digitális technológiák főképp a működési hatékonyság (66%), a külső/belső együttműködések (63%), valamit az adatok és adatelemzés (63%) terén hasznosulnak.

A vezetők szerint az állandó fejlődéshez és a piaci pozíció megőrzéséhez az egyik legfontosabb eszköz az új szövetségek létrehozása lehet. Világszerte a legtöbben a beszállítókkal erősítik a kapcsolatokat, ezt követik az ügyfelek, majd a szakmai szervezetek. Ezzel szemben itthon az ügyfelek szerepelnek az első helyen (59%), majd közel azonos eredménnyel az üzleti hálózatok, szakmai szervezetek (58%) és beszállítók (57%).

A magyarországi döntéshozók azt mondják, a partnerségek célja elsődlegesen az új ügyfelek elérése, a második fontos ok az új technológiákhoz való hozzáférés, ezt követi az innovációs képességek megerősítése, illetve a márka vagy vállalat hírnevének megerősítése, valamint a tehetséges munkavállalókhoz való hozzáférés.

Véleményvezér

Magyar Péter szerint már nincs is rezsicsökkentés Magyarországon

Magyar Péter szerint már nincs is rezsicsökkentés Magyarországon 

Magyar Péter és a kormánytagok most Európa színe-java előtt vívnak egymással.
Fotóalbumot készített Hadházy Ákos a magyar kórházi kosztokról, ezt látni kell

Fotóalbumot készített Hadházy Ákos a magyar kórházi kosztokról, ezt látni kell 

Nem finom, de legalább nem is gusztusos.
Véget ért az amerikai dokkmunkások sztrájkja, hatalmas sikert értek el

Véget ért az amerikai dokkmunkások sztrájkja, hatalmas sikert értek el 

A logisztikai költségek tovább nőnek.
Úgy vernek minket a lengyelek, mint szódás a lovát

Úgy vernek minket a lengyelek, mint szódás a lovát 

A folyamatos kormányzati sikerpropaganda mellett csak a számok ne lennének.
Vádat emeltek a new yorki polgármester ellen

Vádat emeltek a new yorki polgármester ellen 

Ingyen utazásokat és hotelszámlákat vizsgálnak.
Az izraeli titkosszolgálat professzionálisan működik Iránban, mind a 180 ballisztikus rakétát leszedték

Az izraeli titkosszolgálat professzionálisan működik Iránban, mind a 180 ballisztikus rakétát leszedték 

Az izraeli miniszterelnök megígérte az irániaknak, hogy hamarosan megszabadítják elnyomóitoktól.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo