A fordított adózás azt jelenti, hogy az áfát a termék beszerzője, vagy a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg az állam részére, azaz a kiállított számlán nem számítanak fel áfát. Ez a szabály az evás adózóra is vonatkozik, vagyis ilyen ügylet számlázásakor általános forgalmi adót nem háríthat át a vevőre, ugyanakkor a számlán szereplő nettó érték után éppúgy be kell fizetnie a 37 százalékos mértékű evát. Ebben az esetben a megkapott nettó összeg lesz a bevétel, ezután kell az evát befizetni.
Akkor sem jár jól az evás cég, ha fordított adózás alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe vagy ilyen terméket szerez be. Amennyiben fordított adózású számlát kap, akkor az eva megfizetésén túl áfa fizetési kötelezettsége is keletkezik, figyelmeztet a Saldo Zrt. adótanácsadó munkatársa. A gyakorlatban a vállalkozó áfát nem tartalmazó, nettó értékű számlát kap, amelyre mint adóalapra, fel kell számolnia a 27 százalékos áfát. Ezt az összeget – vagyis az áfát – az adóév végén az eva bevallásban, külön soron be kell vallania és a bevallás benyújtására előírt időpontig megfizetnie.
Az evás cég nem jogosult a forgalmi adó levonására, így értelemszerűen a fordított adózás keretében igénybe vett szolgáltatás, vagy megvásárolt termék után az áfa összegét teljes egészében be kell fizetnie.
Az evás adóalany és az áfa
– Az eva adóalanynak számlaadási kötelezettségét az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében előírtak szerint kell teljesítenie. A számlában az áfa törvény szerint az adott termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására meghatározott adómértéknek megfelelő általános forgalmi adót kell áthárítani. A Saldo Tanácsadó Igazgatósághoz érkező kérdések alapján az tapasztalható, hogy sokan félreértelmezik a jogszabályban előírt kötelezettséget – válaszolta a Piac&Profit kérdésére Mike Éva, a Saldo Zrt. adótanácsadója.
Az adóalanyok által teljesített termékértékesítéseikről, nyújtott szolgáltatásaikról az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény szerint jellemzően számlát kell kiállítani, de helytelen az a felfogás, hogy eva adóalanynak minden értékesítéséről 27 százalékos áfát tartalmazó számlát kell kibocsátania. Az áfa törvény szerinti ugyanis áfamentes tevékenység végzése esetén az eva adóalanynak áfa felszámítása nélkül kell a számlát kiállítania.
Áfamentes tevékenységek számlázása
Tipikus hibának számít például az ingatlan bérbeadás áfájának megítélése, sorolja a szakértő. Mint ismert, az ingatlan bérbeadás fő szabály szerint áfamentes tevékenység. Azon eva alanyok, akik korábban – még áfa adóalanyként – éltek az adóköteles bérbeadás választás jogával és áfa felszámításával bocsátották ki a bérbeadásról számlájukat, ezt már evás adóalanyként nem tehetik meg, mivel az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyaként nem illeti meg őket a választás lehetősége. Tehát evás adóalany ingatlan bérbeadásról áfamentes számlát köteles kibocsátani. Kivételt képez ez alól a kereskedelmi szálláshely, közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló, illetve ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadása, ugyanis ezek a szolgáltatásnyújtások áfa köteles ügyletek.
Nemcsak a számlát kiállító eva adóalanynak kell körültekintően eljárnia a számlakiállítás során, hanem a számlát befogadó vállalkozásnak is, hiszen a jogtalanul levonásba helyezett és visszaigényelt áfa után adóbírságot is kiszabhat az adóhatóság, amely a jogosulatlan visszaigényelt adó összegének 50 százaléka is lehet.
