A viták egy cégben is mindennaposak, és hasznosak is lehetnek, mert előreviszi a dolgokat, ha a szakmájukat magas fokon művelő tulajdonosok a maguk – a másikétól eltérő – nézőpontjából szemlélik a problémákat, vagy ítélik meg az eseményeket. Ezek a viták a maguk megszokott módján oldódnak meg, és ha a cég szépen gyarapodik, és fejlődik, az bizonyítja, hogy a mindennapi döntési folyamatok rendben vannak. Baj akkor van, amikor a cég valamelyik tagja, vagy a tagok egy részéből álló érdekcsoportja, az akaratát feltétlenül érvényesíteni akarja az ellentétesen érdekelt taggal, vagy érdekcsoporttal szemben. (Vannak csalhatatlan jelek, amelyek esetén valószínűleg itt az ideje a szakításnak az üzlettárssal.)

Kép:Pixabay

Ha kenyértörésre kerül sor évekig tartó elszámolási vita és pereskedés veheti kezdetét. Kulcsfontosságú az ügyvezető szerepe kiélezett helyzetekben. Ha az üzlettársak tulajdoni aránya fele-fele arányban oszlik meg, az ügyvezető az, aki távol tudja tartani a nemkívánatos tagot a mindennapi eseményektől. Akár azt is megteheti, hogy csak a bevétel egy részéről állít ki számlát és a számára kellemetlen tagot kihagyja a nyereség ezen részéből.

Előfordulhat az is, hogy az addigi kulcsfigurának, operatív vezetőként működő tulajdonosnak elege lesz az üzlettársaiból és a megoldhatatlan problémák elől, kilép a cégből, ezzel a társaság elveszítheti egyik motorját, a napi ügymenet is megakadhat. Kilépni sem könnyű, mert ha ő a szavazattöbbséggel nem rendelkező tag, az üzletrészét el akarja adni, és az üzlettársaitól vagy nem kap vételi ajánlatot, vagy az ajánlat a valóságos értéknek csak a töredéke, nem igazán van választási lehetősége. A rengeteg beletett energiát, az álmait és megannyi barátságot temethet el, amikor kilép az addigi vállalkozás kerete közül.

Olyan helyzet is gyakran előáll, hogy az egyébként szavazattöbbséggel rendelkező tagot a társaság, vagy a társasági szerződés az adott kérdés eldöntésénél kizárja a döntéshozatalból. (A tag kizárására irányuló társasági határozat háromnegyedes szótöbbséggel hozható meg és csak ezt követően lehet keresettel fordulni a bírósághoz, hogy a nem kívánatos tagot kizárják a cégből. Erről itt olvashat bővebben.)

A legtipikusabb konfliktushelyzet mégiscsak akkor áll elő, ha a szavazattöbbséggel rendelkező tagok, vagy az ügyvezető, a jogszabályokat meg nem sértve, a szavazattöbbséggel nem rendelkező tag kárára, kivonják a cégvagyont a társaságból. A megkárosított tag azonnal bírósághoz kell, hogy forduljon, hisz ilyenkor a cég vagyonát egy másik gazdasági társaságba pakolják át, amihez nem fér hozzá. Nem ritka, hogy a tag hiába szerez jogerős ítéletet a bíróságtól, hogy az üzlettársa megkárosította és tartozik neki, mivel a vagyon egy másik gazdasági társaságba került át, általában a gazdasági társaságon tudná csak végrehajtatni az ítéletet. Utóbbira nem szokott sor kerülni, mert a hosszadalmas, akár 5-10 éves pereskedés alatt az ilyen problémás cégeket felszámolásba viszik. Mire lenne mit végrehajtani már nem lesz kin. Ugyan még ekkor is meg lehet próbálni, hogy a felelősség áttörés intézményével élve, újabb per után az egykori üzlettársat magánszemélyként kötelezzék a kártérítés megfizetésére, de az angolszász jogirodalomban lepelátszúrásnak nevezett eljárás is igen hosszadalmas, nem beszélve az eljárási költségekről, amelyek szinte mindig megbénítják ezeket a folyamatokat.