Még a 2016-os nyári adócsomaggal – mielőtt az Európai Bizottság a reklámadó törvény progresszivitását tiltott állami támogatássá minősítette volna – szigorították az adózás alól kibújni szándékozó, jellemzően magyar letelepedés nélkül működő külföldi reklámközzétevőkkel, például a nagy online tartalom- és web2-szolgáltatókkal szemben bevethető szankciókat.

Mint ahogy a NAV feketelistájából is kiderült, ez nem volt üres fenyegetőzés. A Facebook (143. hely) és a Google (176. hely) is megjelent a legnagyobb céges adótartozók listáján októberben – hívta fel a figyelmet a LeitnerLeitner könyvizsgáló cég blogjának legfrissebb bejegyzése. A szabályok szerint azoknak a külföldi vállalkozásoknak, melyek reklám közzétevői lehetnek és még nem regisztráltak hazánkban az adóhivatalnál, a reklámközzétevői tevékenységük megkezdését követően 15 napon belül be kell jelentkezniük.

Ennek elmulasztása miatt már az első felszólításkor 10 millió forintos mulasztási bírság járhat, amely minden alkalommal – akár naponta – megháromszorozódik. A bejelentkezés és a nyilatkozatok hiánya miatt kiszabott büntetések egy hét alatt elérhetik az 1 milliárd forintot. A bejelentkezésüket elmulasztó külföldiek esetén az adóhatóság meg fogja becsülni, és kiszabja a fizetendő reklámadót, melynek összege törvényi szabályozás szerint 3 milliárd forint. Az adóalany felelőssége lesz a törvényi vélelem megdöntése és a helyes adókötelezettség ellenbizonyítása.

Mivel sem a Facebook, sem a Google nem tette ezt meg, így a NAV kiszabta rájuk a maximális mulasztási bírságot, egymilliárd forintot, melyet az ír hatóságok segítségével kívánják behajtani. Ráadásul a hírek szerint az adóhivatal a reklámadó becsléséhez széles körű vizsgálatot is kezdett, amellyel azt próbálják meg feltérképezni, hogy a Facebook és a Google mekkora reklámbevételhez jut a magyar piacról, hogy ez alapján szabják ki az adót. Az ad reményt a jogalkotóknak a szankciók eredményes bevezetésére, hogy ha az elmarasztaló határozat jogerőssé válik, akkor a nemzetközi egyezményeknek és az adóhatóságok együttműködésének köszönhetően a hiányként kiszabott reklámadót és a kapcsolódó bírságot a honos ország kötelessége lesz behajtani, és Magyarországnak átutalni. A kölcsönös segítségnyújtási megállapodásban részes államok, amely az Európai Unió tagállamait mindenképpen magukba foglalják, a magyar adó behajtásával kapcsolatban jogszabály szerint úgy kell eljárniuk, mintha az a saját adójuk lenne.

Az érintettek egyébként a kettős adóztatás tilalmára hivatkozva az Alkotmánybírósághoz fordultak, és felvetették, hogy a reklámtörvény rendelkezései alkotmányellenesek. Továbbá az érintett cégek a büntetések elleni bírósági felülvizsgálatot is megindították. Bár a magyar szabályozás elsődlegesen a globális közösségi és kereső oldalakat – mint a Facebookot és a Google-t – kívánta adófizetésre szorítani, azok a nemzetközi hátterű hazai vállalkozások, melyek külföldről is végeznek magyar reklámtevékenységet, is érintettek lehetnek. A nemzetközi cégcsoportoknak ezért érdemes reklám közzétevői tevékenységüket felülvizsgálni és az érintett külföldi tagjaikat az adóhatósághoz bejelenteni, mert a fenti szankciók csak így kerülhetőek el biztosan.