Az ügyfél azonosítása során mindazon tevékenységet végzők – gyűjtőnéven szolgáltatók - akik a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak, kötelesek az ügyfelüket, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni – figyelmeztet szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online.
A magyar vállalatok 26 százaléka tapasztalt egy vagy több gazdasági visszaélést az elmúlt két év során a PwC adatai szerint. A hűtlen kezelés továbbra is a leggyakoribb csalási típus, azonban a gazdasági bűncselekmények egyre sokrétűbbek, és növekszik az egyéb csalási formák aránya. A hűtlen kezelés (63%) a leggyakoribb gazdasági bűncselekmény, ezt követi a korrupció és vesztegetés (38%), a pénzmosás (25%), a beszerzési csalás (25%) és a számítógépes bűnözés (17%). Közel minden ötödik magyarországi válaszadó nyilatkozott úgy, hogy a vállalatától kenőpénzt kértek az elmúlt 24 hónapban, és minden harmadik szerint vállalata már került hátrányba kenőpénzt fizető versenytárssal szemben. A korrupció elterjedtebb Magyarországon (38%), mint a közép-kelet-európai régióban (36%) és globális szinten (27%).
Ezért fontos, hogy a pénzmosás elleni küzdelem jegyében mindig kötelező elvégezni az átvilágítást a következő esetekben:
az üzleti kapcsolat létesítésekor;
a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha arra még nem került sor;
ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.
Ezen kívül a szolgáltató által szükségesnek ítélt esetekben rögzíthető még:
A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okirat bemutatását:
a) természetes személy esetén
ab) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya,
b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy
ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént,
bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).
Az okiratok fénymásolása csak akkor megengedett, ha az átvilágított személy ehhez hozzájárul. Ugyanakkor neki is az a kötelezettsége, hogy ha a szolgáltatónak megadott adataiban változás következik be, akkor azt 5 munkanapon belül köteles bejelenteni.
A törvény szerint, ha a szolgáltató szerződéskötéskor nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését.
Az érintett szakmában dolgozóknak belső szabályzatot kellett készíteni a felügyeleti szervüktől kapott mintaszabályzat alapján. Eljárásukat ennek megfelelően kell lefolytatni. Az ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el.
Ha az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonosra vonatkozóan a következő adatokat kell tartalmaznia:
Aki többet kíván megtudni a pénzmosás megakadályozásával kapcsolatos intézkedésekről, az olvassa el a többször módosított 2007. évi CXXXVI. törvényt, illetve a NAV honlapjának felső „Pénzmosás” jelölésű menüpontját tájékozódás céljából.
