Mint azt korábban megírtuk, jelentősen kiszélesedik az online pénztárgépek kötelező alkalmazási köre, amely így kiterjed majd olyan területekre is, ahol annak bevezetése nem jár elviselhetetlen adminisztrációs többlettel a vállalkozások számára. Az erről szóló NGM rendelet 2016. március 25-én látott napvilágot.

A kormányzat azonban nem csak a kötelezettek körét terjeszti ki, hanem fontos változásokat is eszközöl a szabályozáson. A jogalkotó a jelenlegi módosításokkal egyidejűleg számos, olyan fogalmat tisztázott, mellyel már az eredeti szabályozás hatályba lépése óta adós volt. Mostantól definiálásra kerültek olyan alapfogalmak, mint például a NAV szerver, a pénztárgép program, a tartalék pénztárgép, sőt maga a pénztárgép is. Mindezek hiánya természetesen nem okoztak eddig sem jogalkalmazási anomáliákat, azonban például egy, a pénztárgépek szabályozására hivatott jogszabályból éppen a pénztárgép definíciója hiányzott eddig – hívta fel a figyelmet Dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM-DTM adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.

A fentieknél sokkal újszerűbb és a változások alapjait inkább szolgáló meghatározásokkal találkozhatunk az ún. „átszemélyesítés”, az „AEE gyártó”, valamint a „mozgóbolt” tekintetében.

Kép:Pixabay

A változások velejét alkotják 2016. április 2-tól a pénztárgép akadálytalan működését korlátozó eseményekhez kapcsolódó esetekben bizonylatolt bevételek szabályainak módosítása. A jövőben már utólagos rögzítésként kerül nevesítésre, ha pénztárgép útján nem kerülhet sor nyugta adására, mint például amikor:

•     az online pénztárgép meghibásodik,
•     az online pénztárgépet eltulajdonítják, vagy
•     az online pénztárgép megsemmisülésének, illetve
•     áramszünet esete merül fel.

Új szabály, hogy ilyen alkalmakkor ún. külön adóügyi napokat kell nyitni, majd az elmaradt összegek pénztárgépben történt utólagos rögzítését követően, az adóügyi napot le kell zárni. Az érintett összegek lehetőleg egy tételben, de – amennyiben pedig az összegek nagysága vagy egyéb körülmény indokolja – akár több nyugtán is rögzíthető. Fontos változás, hogy a korábbi, a rendelet szabályainak alkalmazása alól történő felmentés, vagyis az ún. egyedi mentesítés 90 nappal korábbi benyújtási feltétele eltörlésre került. Az új szabályok szerint már elegendő, hogy a kérelem benyújtására csak az egyedi mentesítés lejáratát megelőzően kerüljön sor. Új szabály továbbá, hogy egyedi mentesítést lehet kérni a közfeladatot ellátó intézmény tekintetében is.

A változásnak megfelelően nyugtaadási kötelezettségüknek 2016. szeptember 30-tól kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget:

• a gépjármű-, illetve motorkerékpár-javítási, karbantartási, gépjármű-, illetve motorkerékpáralkatrész-kiskereskedelem tevékenységet végzők,
• a vendéglátási- (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),
• a szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),
• a kölcsönzési szolgáltatást végzők.
• Továbbá a fenti időponttól lesznek kötelesek pénztárgéppel nyugtaadási kötelezettségüknek eleget tenni
• a plasztikai sebészetek,
• a tánctermi-, diszkó működtetési tevékenységet végzők,
• valamint javítási-, illetve konditerem használati szolgáltatást végzők mellett a patyolatok egyaránt.

A kör, jövő év elejétől tovább bővül, mivel 2017. január 1-től nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel lesznek kötelezettek eleget tenni a taxi szolgáltatást végzők, valamint pénzváltási tevékenységet végző vállalkozások is. A taxisok azonban mentesülhetnek a pénztárgép használat alól, amennyiben az adóhatósághoz a rendelet szerinti tartalommal adatot szolgáltatnak fuvarjaikról és bevételeikről. Az ugyanakkor nem derül ki a jogszabály szövegéből, hogy mindez pontosan mit is takar. Ez azért is érdekes, mert a taxaméterekkel kapcsolatos miniszteri rendelet egyenesen kimondja, hogy a taxisok nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag taxaméterrel tehetnek eleget. Mivel ezt a szabályt egyelőre nem módosították, az sem világos, hogy a fuvarokra és a bevételekre vonatkozó adatszolgáltatás kinyerhető lesz-e a taxaméterből. (Az állam 30 milliárdot vár az intézkedéstől.) Éves felülvizsgálat – változó szabályok

A módosított új rendelet értelmében az éves felülvizsgálatot a pénztárgép üzembe helyezését, illetve legutóbbi éves szervizelését követő 1 éven belül úgy kell az üzemeltetőnek elvégeztetnie, hogy – a korábbi szabályokban foglaltakon túl – a szerviznek azt is ellenőriznie kell, hogy a pénztárgép működése, és annak körülményei megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek.

Mint láthatjuk az új szabályok tekintetében egyértelműen a legszélesebb kört érintő változást az online pénztárgép használatának új tevékenységi körökre történő kiszélesítése jelenti.

A közel fél éves felkészülési idő miatt számítani lehet arra, hogy a minisztérium nem fogja a bevezetés határidejét későbbi időpontra kitolni, mint ahogy azt az online pénztárgépek eredeti bevezetésekor tette. A 2016. szeptember végi és 2017. januári időpontok elég távoli határidőnek tűnnek az új szabályokra – mind technikai mind pedig tapasztalati szempontból – történő felkészüléshez. De ne feledjük, hogy soha nem lehet elég korán elkezdeni az adózási szabályok helyes alkalmazásának elsajátításának hosszú folyamatát, ezért indokolt lehet már most elkezdeni.