A Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület megszervezte az első műszaki pályaválasztó fesztivált, hogy felkeltsék a pályaválasztás előtt álló fiatalokban az érdeklődést a műszaki pálya iránt. Ez eddig egy szimpla pályaválasztási tanácsadó hír lenne. De nem az. Az utóbbi hetekben vészjósló hírek érkeztek a hazai gyártó nagyvállalatoktól, óriási mérnökhiány kezd kialakulni a magyar piacon.
A hazai gyártó nagyvállalatok munkaerőhiánnyal küzdenek. Már a szakképzettséget nem igénylő pozíciókat is csak nehezen sikerül feltölteni. Az utóbbi hetek friss kutatásaiból azonban az is kiderül, hogy a képzett mérnökökre is lasszóval kell vadászni.
Az oktatás a gond
Az elektrotechnikai iparban az elmúlt években számos technológiai innováció óriási változásokat indított el. Elég csak a decentralizált energiatermelés, a hálózati automatizálási megoldások és a smart technológiák terjedésére gondolni. Ezek kezelése már kombinált, hagyományos technológia és IT releváns tudást és tapasztalatot igényel. Célszerű ezért a középtávon már érezhetően jelentkező szakember hiányt (mind felsőfokú, mind pedig a középfokú szakemberek esetében is) olyan fiatalokkal betölteni, akiknek az IT alkalmazások ismerete és használata már alap - mondta Béres József, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke.
Az új, kombinált tudásigénytől remélik, hogy a fiatalok érdeklődése, amely a hagyományos technológiák iránt már nagyon alacsony, újra felkelthető az IT és telekommunikációs elemek beépítésével.
Hogy a súlyos szakemberhiányra gyógyírt találjanak, már a fiatal, a középiskolás korosztályt is megcélozzák programjaikkal.
- A MEE részéről megkerestük az elektronikai iparral összefüggő szakképzéssel foglalkozó oktatási intézményeket, szaktanárokat és összegyűjtöttük a napi feladataikat jelentősen megnehezítő körülményeket. Célunk egy olyan kapcsolatrendszer kiépítése, amely az ipar szereplői (akikben már tudatosult a jövőbeni szakemberhiány és annak lehetséges következményei) és az iskolák vezetői és oktatói között segíti a hatékony információáramlást, az igények és lehetőségek összekapcsolását. Ezzel tudjuk segíteni a diákokat, hogy milyen rövid- és középtávú igények vannak az iparban, milyen elhelyezkedési lehetőségeik vannak – mondja Béres József, aki szerint egy jó kerettantervnek tartalmaznia kell az ipar jelzéseit, igényeit.
Az ipar szerint pedig a legnagyobb gond talán nem is a mérnökhiány önmagában, hanem az oktatás elégtelen színvonala, a releváns szaktudással rendelkező mérnök szakember gárda hiánya a Hay Group friss felmérése szerint.
A vállalatok tapasztalatai szerint a minőség és a mennyiség is sekélyes. Nem elégséges vagy nincs is releváns nyelvtudása a jelentkezőknek, az oktatás színvonala is gyakran elégtelen. (A fiatalok szerint viszont az a gond, hogy irreális elvárásokat támasztanak a cégek.)
Nehéz megszerezni, még nehezebb megtartani
Ám nem dőlhetnek hátra a HR-ek nyugodtan a székükben, ha megvan a pozícióra legalkalmasabb ember, mert a következő nagy falat a megtartás lenne. Ám ez is egyre döcögősebb a hazai piacon.
A Hay Group globális menedzsment tanácsadó cég által végzett kutatásból kiderül, hogy a jó kvalitású mérnököket csak azok a vállalatok tudják megtartani, akik hosszútávon vonzó szakmai előremenetelt tudnak biztosítani a számukra.
Megoldást jelenthet a mérnökök megtartására még a megfelelő bérrendszer (akár bónuszprogramok bevonásával), a projekt alapú motiválás, a hosszú távú karrierút és fejlődési lehetőségek kiépítése a vállalatnál – vallják a szakértők.
A cégek szerint leginkább kihívást jelentő projektekkel lehet motiválni a mérnököket. A vállalatok 65%-a azonban úgy gondolja, hogy bizonyos szenioritás felett nem tudnak megfelelő szakmai kihívásokat biztosítani számukra. Ez ugyanis csak bizonyos vállalat méret felett valósítható meg. Ezért a multinacionális vállalatok versenyelőnyt élvezhetnek, hiszen a nemzetközi karrier lehetőségét is felvillanthatják a mérnökök előtt.