A legtöbb cégnél használják bizonyos esetekben a brainstorming módszert – vagy legalábbis hívnak így valamilyenfajta megbeszélést. Az esetek jelentős részében azonban a dolog nem „indul be”. A leginkább extrovertált résztvevők dominálják az egész összejövetelt, és ötleteikkel elnyomják másokét, vagy például egy korai ötlet annyira egy irányba viszi a további beszélgetést, hogy már nem is igazán gondolkozunk máson.

Gyakran az ember elkezd valaki más ötletének a továbbgondolásával foglalkozni ahelyett, hogy a saját, eredeti gondolatokkal foglalkozna, amiket szintén bedob a közösbe. Ez egyébként természetes, ha hallunk egy megoldást, az afféle mágnesként máris magához vonzza a gondolatainkat, és nehéz más irányba indulni. A brainstorming szerepe azonban éppen az lenne, hogy sok újszerű ötletet vessünk fel – a továbbgondolásnak más a terepe.

Kép: Pixabay

A brainstorming módszer közel hatvan éve létezik, kitalálója Alex Osborn azt fedezte fel, hogy az emberek együtt hatékonyabban ötölnek ki újdonságokat, mint egymagukban. Nagyjából ugyanakkor viszont Bill Bernbach azt fedezte fel, hogy az emberek csoportban sokkal jobban tudnak problémákat megoldani. Az üzleti életben pedig valójában az utóbbi, megoldó modell terjedt el sokkal inkább az eredeti, inspirációs célt követő helyett.

Ennek egyik oka, hogy igazi brainstormingra a legtöbb helyen nincs idő. Egy-két órás üléseket tartanak, ahol bedobálnak néhány ötletet, majd a hatékonyság jegyében a megadott időkeret végén kiválasztják azok közül a (jó esetben) legjobbat. Így a meeting tervezett időkeretének végére van valamilyen megoldás, és tovább lehet lépni. A brainstorming lényege azonban nem ez lenne, hanem újszerű megoldások közül megtalálni a legjobbat.

A FastCo szakértőinek tippjeivel közelebb kerülhetünk a célhoz.

1. A megfelelő alap

Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy megfelelően ki vannak tűzve az útjelzők, mielőtt elindul a gondolkodás. Ahhoz, hogy valamire a legjobb megoldást megtaláljuk, nagyon fontos, hogy tökéletesen és mélységében értsük a problémát, amivel dolgozunk. A csapat minden tagját el kell juttatnunk eddig a szintig, amihez sokkal, de sokkal több információt és háttéranyagot kell adnunk, mint a többség szokott. Valójában a szakértők szerint érdemes lehet egy külön megbeszélést tartani, amivel felkészülünk a későbbi brainstormingra.

2. Tartson ki! Még mindig… Még mindig…

Túlságosan nagy csoportokban nem lehet mindenkit megfelelően aktívvá tenni, és sokkal nagyobb az esélye, hogy mindig ugyanazok lesznek a hangadók. Érdemes a csoporttagokat kisebb, két-háromfős csoportokba osztani, és tisztességesen sok időt adni nekik arra, hogy dolgozzanak a problémán. A szakértők szerint legalább egy teljes délelőttre vagy délutánra szükség van!

Ha el tudjuk hagyni az irodát a brainstorming idejére, még jobb. Ettől ugyanis az emberek felszabadultabbak lesznek a tapasztalatok szerint. Már akkor is működik ez a hatás, ha a tárgyaló helyett a büfében ülünk le.

Az ötletelés általában lassan indul be, aztán hirtelen áradni kezdenek a hozzászólások, egy idő után pedig mindenki úgy érzi, kész, nincs tovább, kifacsarta az agyát. A  brainstormingok általában itt érnek véget, de ez hatalmas hiba! Valójában itt kezdődnének el igazán.

Az, hogy van egy olyan pont, amikor úgy érezzük, mindent elmondtunk már, teljesen természetes. Még az is lehet, hogy ilyenkor akár hosszabb ideig nem szólal meg senki, mindenki a gondolataiba mélyed. Valójában viszont ilyenkor kezdenének el megszületni a valóban kreatív ötletek. Ha elmondtunk már mindent, ami első blikkre az eszünkbe jutott, amit tudatosan kitaláltunk, de még mindig nem engednek vissza az asztalunkhoz, hogy megnézzük az idő közben beérkezett e-maileket, akkor előjöhetnek a nem tudatosan végiggondolt, az egyébként jellemző gondolkodási sémánktól különböző ötletek. Akkor kezdjük el „meghekkelni” az agyunkat – mondják a szakértők.

3. Kell a második kör

Ha már tényleg sok-sok órát törtük a fejünket, átléptük a saját gondolkodásmódunk határait, még mindig nem végeztünk. Jöhet némi szünet, de a nap végén, amikor leülepedtek a hallottak, még egyszer rá kell szánni egy órát arra, hogy összeüljünk, átbeszéljük a hallottakat, leszűkítsük a lehetőségeket, és döntést hozzunk.

Nem jó, ha a főnök, aki a végső döntés meg kell, hogy hozza, egy hosszú és átgondolatlan listát kap a brainstorming végén. A második kör abban segít, hogy a csoportok még egyszer áttekintsék saját ötleteiket, és egy rövid, letisztult listát állítsanak össze.

Szóval az „üljünk össze egy rövid brainstormingra” lehet egy kellemes beszélgetés, de ötleteket ne várjunk tőle. Ha komolyan gondoljuk, hogy új megoldást akarunk találni egy problémára, készüljünk fel a maratonra.