A közösségi szolgáltatások egyik fő kritikája, hogy a szolgáltatást nyújtók adózása a hatóság számára nem átlátható, így felmerül az adóelkerülés gyanúja. Bíró Tamás, a Barion Payment Zrt. egyik alapítója szerint igaz, hogy a technológiai fejlődéssel rengeteg megválaszolandó kérdés jár együtt, de a közösségi gazdaságot hajtó vállalkozások átlátható elszámoltatására éppen az innovatív pénzügyi start-upok tudnak választ adni. Az Európai Unió a fizetéseket is az egyszerűség és olcsóság felé tereli, így például az E-pénz Direktívájának értelmében a pénz lemorzsolódása nélkül, nagy tömegben is végrehajthatóak a kis összegű tranzakciók, ami a hagyományos banki rendszerben nem lenne gazdaságos.
Bíró szerint ebben a modellben az is kezelhető, hogy a szervező ügynökeihez hasonlóan az adóhatóság is azonnal megkapja az őt illető adóelőleget. Mivel az elektronikus fizetések esetében minden lépés egyértelműen dokumentált, az adóhatóság mindent nyomon tud követni, beleértve a szolgáltatást nyújtó sofőrök, őstermelők, háziasszonyok és amatőr séfek bankszámlájára kerülő bevételeket, valamint a szolgáltatást megszervező közösségi szereplők jutalékait. A technológia tehát rendelkezésre áll. Ha a hatóságok felveszik a tempót a startup cégekkel, akkor előírhatnak olyan szabályozást, mely transzparens fizetési megoldásokra épül.
Csakhogy mint az Uber és az AirBnb esete is megmutatta, hogy az állami szabályozók egyszerűen képtelenek lépést tartani ezeknek a cégeknek a megjelenésével, terjeszkedésével, üzleti modelljével, a dolgukat pedig külön nehezíti, hogy ezek a vállalatok nem rendelkeznek „megfogható” tulajdonnal, hiszen a világ legnagyobb taxi társaságának egyetlen autója sincs, a világ legnagyobb szálláshely szolgáltatója pedig egy hotellel sem rendelkezik. Nem véletlen, hogy a vállalatok a legnagyobb üzleti kockázatnak éppen egy ilyen, a semmiből előtűnő rivális megjelenését tekintik.