Hatalmas stressz is a büntetés árnya
Kép:Regus

Mondják, Szlovákiában minden olcsóbb, aki tud, ott nyisson céget. Pedig a kis cégeknek nem feltétlenül érdemes. Magyarország nemrég még a hetedik legnagyobb befektetőnek számított Szlovákiában. 2006-ban csaknem ezer áttelepülő magyar kis- és közepes vállalkozást tartottak már akkor nyilván a hatóságok északi szomszédunkban. A magyar tőkekihelyezések szerződéses állománya 2005-ben 1,4 millió dollár volt. A trend azonban megfordulni látszik. Az egyszerűsített vállalkozási adóval Magyarország átmenetileg hazacsábította a kisvállalkozóit, sőt, most már szlovák cégek jönnek hozzánk bizonyos vállalkozás típusok esetén.

Miért mentek?

Pár éve az áttelepülést kiváltó ok az volt, hogy Szlovákiában a személyi jövedelemadó, az áfakulcs és a társasági nyereségadó egyaránt 19 százalékra állították be. További előnyük a szomszédainknak, hogy az ő vállalkozásaiknál az osztalék egyáltalán nem adózik. Így azok, akik ki tudják használni a személyi jövedelemadó és a társasági adó összekapcsolását, egyértelműen profitálnak. Ott a letelepedő cégeknek nem kell iparűzési adót fizetniük, ami nálunk a vállalkozás teljes bevételének két százalékát is kiteheti. Ez egy tízszázalékos nyereséggel dolgozó vállalkozás esetében kapásból húszszázalékos profitadót jelent, amihez még jelentős bérköltségek is járulnak. A magyarországi szakképzési és innovációs hozzájárulás egyaránt ismeretlen Szlovákiában. Emellett az állami és a helyi bürokrácia kifejezetten vállalkozásbarát a magyar rendszerhez viszonyítva, a munkaerő pedig magasan képzett.

A kisebb közterhek miatt nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tőke is egyre inkább célpontnak tekintette Szlovákiát, de most úgy tűnik fordult a kocka.

Adózni ugyan tényleg nem kell az osztalék felvétele után Szlovákiában, de egészségügyi járulékot kell fizetni, ráadásul nem is keveset. Ott a cégadó 23 százalékos kulccsal adózik, a magyar párja mindössze 10 százalékkal.

Sok magyar azzal sem számol, hogy ha az év nagyobb felét Magyarországon töltötte, függetlenül attól, hogy hol van a cége a világ bármelyik pontján, a cégéből szerzett jövedelme után a magyar jogszabály szerint kell osztalékadót és EHO-t is fizetnie. Sőt, ha a külföldi cég idehaza végez tevékenységet, Magyarországról irányítják a cég működését és Magyarország területén ír alá szerződést és egyáltalán dolgozik, akkor a külföldi cégnek telephelye keletkezik az országban és még cégként is a magyar adózás szerint kell eljárnia.

Itthon is lehet olcsóbb

Csernok Miklós pénzügyi tanácsadó, a Kiszámoló blog szerzője szerint az a legszomorúbb a dologban, hogy az egyik ügyfél kifizette a szlovák járulékokat, a 23% cégadót és még mindig adócsalásban volt, miközben amit csinált, egy KATA egyéni vállalkozó és EVA-s Kft. kombinációval sokkal kisebb adóterhelés mellett megúszhatta volna és még rendesen adózott is volna. A magyar társasági adó csak 10% a kisebb cégeknek, az EVA esetén is alig fizetsz, a KATA adóterhelése meg tokkal-vonóval sincs 11%-nál több. Sok szlovák cég menekül a 23%-os adó elől Magyarországra.

Csernok Miklós a Piac és Profitnak úgy nyilatkozott, hogy kisvállalkozók esetében felesleges vállalni az Adóhivatal lehetséges büntetését egy szlovákiai céggel. A hivatal könnyedén rábizonyítja az alapvetően Magyarországon lakó vállalkozóra, hogy az év nagyobb részében Magyarországon tartózkodott és azt is, hogy Magyarországról irányítja a vállalkozását. Joguk van ellenőrizni a mobiltelefon cellainformációit, bankkártyás költéseit, sőt, még a vállalkozó lakásrezsi költségeit is, stb.

Az áfateher miatt érheti meg

Az adóhivatal ilyen helyzetben évekre visszamenőleg, módosítja a csaláson ért cég státuszát, ami milliós büntetésekkel és az elmaradt adó egy összegben való kifizetésével is járhat. A kiszámoló blog írója szerint csak akkor okos döntés egy szlovák cég, ha azáltal kisebb lesz a cég áfaterhelése, mondjuk olyan nagy raktárkészlettel rendelkező cégek esetén mint a bevezetőben említett webáruházak, kicsiknek értelmetlen egy szlovák adóparadicsomi kiruccanás és kockázatos is.