2011-ben 2.857, 2012-ben 4.911, 2013. első félévében pedig 2.624 vállalkozásról derült ki, hogy szabálytalanul foglalkoztatja dolgozóit. Ezekből az adatokból még nem következik, hogy az országban több a feketén foglalkoztatottak száma, mint korábban. Az emelkedés hátterében a NAV ellenőrzéseinek minden eddiginél eredményesebb módszerei állnak. (Korábbi cikkünkből megtudhatja, mitől válhat rémálommá egy munkaügyi ellenőrzés!)
A munkáltatók ellenőrzését ma már korszerű kiválasztási és informatikai rendszer segíti. A NAV folyamatosan elemzi és értékeli a rendelkezésére álló adatokat, tapasztalatokat, hogy az ellenőrzési szűrő még hatékonyabban működjön. A revizorok mellett a pénzügyőrök is részt vesznek a foglalkoztatási szabályok betartásának ellenőrzésében.
A NAV a feketemunka szempontjából továbbra is kockázatos építőipar mellett nagy hangsúlyt helyez az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem, az éttermi mozgó vendéglátás, valamint az italszolgáltatás területén tevékenykedő foglalkoztatókra, továbbá az éjszaka működő szolgáltatókra is. Ezeken a területeken korábban is gyakori volt, hogy az alkalmazottakat nem jelentették be munkáltatóik.
A NAV a foglalkoztatók gyakoribb ellenőrzésével a szabályos foglalkoztatás bővülését szeretné ösztönözni. A szigorú és egyre gyakoribb ellenőrzések célja a költségvetési bevételek növelése mellett a megelőzés. Minél nagyobb valószínűséggel számíthatnak a foglalkoztatók a NAV ellenőrzésére, annál kevésbé vállalják az adóelkerülés kockázatát. Ennek hatására csökkennek az adózatlan jövedelmek, és nő a jogkövető vállalkozások száma és a gazdaság versenyképessége.
A munkavédelmi ellenőrzésekben érintett cégeknél 440 819 munkavállaló dolgozik, akiknek 53,7 százalékát szabálytalan munkakörülmények között foglalkoztatják. Közöttük 80 700 fő munkahelye súlyos szabálytalanságokkal terhelt. Az ellenőrzések alapján a felügyelőségek munkatársai 23 276 munkavédelmi határozatot hoztak, amelyekben összesen 83 002(!) intézkedést írtak elő a munkáltatóknak. Részben ezeknek a szigorú fellépéseknek is köszönhetően tavaly – ha kis mértékben is – tovább csökkent a munkahelyi balesetek, ezen belül is a halálos balesetek száma. 2012-ben 17 025 munkavállaló szenvedett három napot meghaladó keresőképtelenséggel járó balesetet; 62 eset végzetes kimenetelű volt. Ez a szám 18-cal kevesebb az egy évvel korábbinál. Nógrád és Békés megyében egyetlen munkahelyi baleset sem végződött halállal; az utóbbi esetében ez különösen örvendetes változás, mert 2011-ben itt 10 ember vesztette munka közben életét. A legtöbb halálos munkahelyi balesetet Fejér és Pest megyében rögzítették a jegyzőkönyvek, megyénként 7-7 esetet. A munkavédelem, mint munkaadói felelősség még nem épült be a felelősségi struktúrába itthon.
