A parlament tavaly december 16-án szavazta meg a vasárnapi pihenőnap bevezetését, március 15-étől a hét utolsó napján nem lehet dolgoztatni a kereskedelemben. A jogszabályban kivételként rögzítették, hogy az adventi időszakban és az év egy szabadon választható vasárnapján nyitva lehetnek az üzletek. A törvény azzal kapcsolatban is több kivételt tartalmaz, hogy mely boltok lehetnek nyitva vasárnaponként.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI kérdésére összefoglalta: a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény, valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvény értelmében munkaszüneti nap január 1-je, március 15-e, húsvét hétfő, május 1-je, pünkösd hétfő, augusztus 20-a, október 23-a, november 1-je, illetve december 25-e és 26-a.
A vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény felsorolja az általános zárva tartási idő alóli kivételeket, amikor az üzlet vasárnap is nyitva lehet. A boltok az adventi vasárnapokon 4 óra 30 perc és 22 óra között, december 24-én és 31-én 4 óra 30 perc és 12 óra között tarthatnak nyitva. A törvény szerint az adventre, illetve az év tetszőleges egy vasárnapjára vonatkozóan az üzlet nyitvatartási szándékát a kereskedő köteles előzetesen a kereskedelmi hatóságnak legalább 15 nappal az érintett időpont előtt bejelenteni. A kereskedelmi hatóság a bejelentett időpontokról nyilvántartást vezet. A nyitva tartási idő keret jellegű, a kereskedő dönthet úgy, hogy az érintett vasárnapokon ennél kevesebb ideig tart nyitva, vagy egyáltalán nem nyit ki. A pontos nyitva tartási időt azonban fel kell tüntetni a kereskedelmi hatóságnak küldött bejelentésben.
Vámos György, a szövetség főtitkára az MTI-nek hangsúlyozta, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idén eddig mintegy 6 százalékkal nőtt az áruházak, boltok értékesítése az előző év azonos időszakához képest, ami kiemelkedő ütemnek számít nemzetközi viszonylatban is, hiszen az uniós átlag kétszerese. Hozzátette, hogy az év utolsó negyedévére az online pénztárgép rendszer piactisztító hatása már kifut, ezért a korábbi hónapoknál valamivel kisebb is lehet a várható növekedési ütem, ami ugyanakkor továbbra is kiemelkedő mértéket jelent.
Vámos György kiemelte, a december hagyományosan a legforgalmasabb hónap minden évben. Tavaly az év utolsó hónapjában 907 milliárd forintot hagytak az üzletekben a fogyasztók, tavalyelőtt 873 milliárdot, míg 2012-ben 832 milliárdot. Az OKSZ előzetes számításai szerint az idén decemberre várt 940-950 milliárd forintból mintegy 170-180 milliárd forint lehet az, amit közvetlenül az ünnepekre költenek a vásárlók. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy az ünnepi étkezésekre, valamint az ajándékokra nagyjából ugyanannyit fordítanak a családok, így az idén az élelmiszerekre, illetve az ajándékokra is egyaránt 80-90 milliárd forintot.
Leginkább a karácsony húzza felfelé a kiskereskedelem mérlegét, de a Mikulás és a szilveszter is erősíti a forgalmat. A vásárlók többsége 40 ezer forint feletti költéssel kalkulál karácsonyra,
