Mitől félnek ennyire a cégvezetők?

Noha a dolgozók szerint is az egyik legfontosabb vezetői erény a jó kommunikációs készség, vezetőinket sokszor a játszmázás, konfliktuskerülés, az asszertivitás hiánya jellemzi. A válság tovább rontott a helyzeten, hiszen a stratégiaalkotás, tűzoltás több energiát emészt fel, így a dolgozókra még kevesebb idő jut. A konfliktusokat nyíltan vállaló Y generáció megjelenése pedig nem állítja könnyű helyzet elé a mai döntéshozókat

 

Inkább bogarakat esznek
Egy angol kutatás szerint a vezetők nem szeretnek negatív visszajelzést adni a kollegáiknak, vagy vállalni a konfliktusokat. 35 százalékuk inkább ejtőernyővel ugrana, 27 százalékuk inkább azt választaná, hogy jótékonysági célból leborotválja a haját, illetve közel 8 százalékuk bogarakon élne egy hétig ahelyett, hogy valamilyen súrlódást kelljen megoldania.

Adott egy informatikai cég vezetője, aki a vállalkozás indulása óta hazudik mindenkinek, egy nem létező főnök mögé bújik, hogy ne kelljen vállalnia az elégedetlen dolgozók előtt a felelősséget a népszerűtlen döntésekért. Akkor sem esik kétségbe, amikor el akarja adni a céget, és szükség lenne valakire, aki aláírja helyette a szerződést: felbérel egy színészt. A fiktív főnök szerencsére nem az életből vett példa, talán ilyen merész húzásra nem mernek vállalkozni a cégvezetők. Lars von Trier Főfőnök című vígjátékát azonban nyugodtan megnézhetjük (filmen, vagy színpadi adaptációban a Radnóti Színházban), amely jól tükrözi azt a magatartást, ahogyan a vezetők sokszor a problémákhoz viszonyulnak. A magyar vezetők úgy általában kritikusok önmagukkal szemben, csak elenyésző hányaduk tartja magát tökéletesnek. Amikor egy kutatásban arról faggatták őket, hogy mely területeken érzik szükségét annak, hogy fejlődjenek, akkor a leginkább hiányos területként a networkinget, a kapcsolatépítést, jobb időgazdálkodást, a motivációt és a változásmenedzsmentet jelölték meg, és csak kevésbé tartották úgy, hogy a határozott, partneri kommunikáció nem erősségük. (DEVISE Hungary, RSM DTM Hungary: Hogyan dönt a döntéshozó? című kutatás, 2010 októbere és 2011 január). Pedig ha osztályozni kellene az őszinte, hiteles kommunikációt, akkor sokan megbuknának.

Miért nem kommunikálnak jól a vezetők?

Eddig is gondok voltak a vezetői kommunikációval, a válság pedig csak tovább rontott a helyzeten - vélekedett a HR Portalnak dr. Németh Zoltán, az Enetha Learning Kft. trénere, tudásmenedzsment igazgatója. Mint mondta, a vezetőknek saját szakmai feladataik elvégzése mellett a munkaidejük 30-40 százalékát kifejezetten az emberekre kellene fordítaniuk, a válság kapcsán viszont a közép és felső vezetői réteg egy sokkal nagyobb terhelést kapott. Még több lett a meeting, a szakmai stratégiaalkotás több időt vett el, vagyis még kevesebbet tudtak és tudnak foglalkozni az emberekkel. Így miközben a dolgozókat elbizonytalanította a válság, a vezetőknek kevesebb idejük jutott a motivációra, ezzel pedig kinyílt egy kommunikációs olló - magyarázta a szakember. Szerinte a probléma gyökere a magyar vezetői kultúrának abból a speciális jelenségéből ered, hogy nálunk nem azért lesz valaki vezető, mert a készségei arra predesztinálják - és ezek közé erősen beletartozik, hogy jól is kommunikál - hanem azért, mert ő a rangidős, vagy mert nincs meg a B út, például ahhoz, hogy kiemelt szakértővé váljon. - Itthon nincs választási lehetőség, másrészt a mai magyar középvezetői réteg nagy részében nincs meg az a belső motiváció, hogy középvezetővé váljon, ez pedig a teljesítményükben is megnyilvánul - mondja dr. Németh Zoltán.


Fontos, hogyan kommunikálunk a munkatársakkal
Forrás: sxc

Tipikus magyar tulajdonság a játszmázás

A szakember úgy látja, a magyar vezetők erősek, határozottak, a szervezetben befelé sokszor agresszivitást tükrözőek, ám a legnagyobb hibájuk, hogy sokat játszmáznak. - A magyar vezető típusok jellemző tulajdonsága a játszma, ami az őszintétlenség kultúráját kialakítja. A topmenedzsereknek a rendszerváltáskor hajtaniuk kellett, ma viszont már az építkezésre kellene fókuszálni. Bölcs építkezőkből azonban kevés van, a tulajdonosok inkább a hajcsár típusú vezetőt választják, mert rövidtávon hatékonyabb stratégiának tűnik - fejtegeti a szakember. Az őszintétlenség azonban olyan vállalati kultúrát teremt, amelyben mindenki csak a saját területével foglalkozik, így a cég a benne rejlő összes szinergiahatást elveszíti. - Ha felülről őszintétlen a kultúra, akkor alsóbb szinteken is az lesz, viszont hiába őszinte alulról, az nem tud feljutni a vezetői szintre - mutat rá a szakember. (Hét stratégiai tipp segítségével elérheti, hogy az ügyfelei/ partnerei többet és jobb szívvel gondoljanak az Ön vállalkozására, mint eddig.)

Hiányzik az érzelmi intelligencia

Az őszintétlenséghez szorosan kapcsolódik, hogy a vezetők sok esetben nem tudnak és nem is akarnak jól visszajelzést adni, mert hiányzik belőlük a fejlődési vágy. Legalábbis dr. Németh Zoltán úgy látja, mivel a vezetők jó része nem önszántából lett vezető, nincs is meg bennük az a szándék, hogy jobbak legyenek. - Addig nem lehet valakit fejleszteni, amíg az érzékelését nem sikerül megváltoztatni. A vezetőknek viszont nehéz bebizonyítani, hogy valamit nem jól csinálnak. Nem véletlenül nem tud megerősödni hazánkban az érzelmi intelligencia, a vezetőket ez nem érdekli. Sokszor azért nem adnak visszajelzést, mert ehhez fel kellene vállalni egy konfliktust, ezt pedig nem akarják - mutat rá a tréner.

 

Vezetői kommunikációs problémák:
- Nincs visszajelzés, értékelés
- Játszmázás, őszintétlenség kultúrája
- Gyenge konfliktuskezelési képesség
- Nem kezelik partnerként a másikat
- Gyenge asszertivitás
- Nem tudnak változásokat menedzselni

Írásbeli kontra élő kommunikáció

Amióta van sms, könnyebb szakítani. Amióta van e-mail, sokkal könnyebb vezetőként kellemetlen dolgokat közölni - indokolja dr. Németh Zoltán, miért olyan népszerű manapság az írásbeli kommunikáció. Bár néhány cégnek már van e-mail kódexe, ezen a téren is óriási problémákat lát a szakember. - Fontos azzal tisztában lenni, hogy az e-mailnek a rögzítés és a visszakereshetőség a funkciója. Szét kell tudni választani, melyik esetben kell leülni átbeszélni valamit, hogy ne valamilyen írásbeli dokumentáción keresztül pattogjanak oda-vissza a labdák, és mikor elég csak írásban közölni valamit - emeli ki. Idő szempontjából sem mindegy, melyik megoldás a hatékonyabb. A több személyes szóbeli kommunikáció leértékelődött az utóbbi időszakban, egyebek mellett azért, mert a vezetők nem tudják jól strukturálni a mondandójukat, a prezentációkra készült vaskos jelentésekből nem készülnek kivonatok, így a meetingek elnyúlnak, fárasztóak, nem elég hatékonyak. - Ez számokkal alátámasztva azt jelenti, hogy egy 12 fős csapat számára, heti egyszer rendezett rossz meeting évi 6 millió forint bérköltség kiesést jelent egy cég számára - vezette le a szakember. (A személyes megbeszélés megkerülhetetlenül fontos eleme az üzleti életnek.)

Tipikus e-mailes baki egyébként, ha egy meghívó kiküldése esetén csak egy személy kerül a címzettek közé, a többiek pedig másolatban kapják meg, ez ugyanis azt jelenti a számukra, hogy nem rájuk vonatkozik, csak tájékoztatásul kapják, így nem is várható tőlük, hogy elmenjenek az eseményre. Klasszikus szabály az is, hogy nem illik olyan e-mailt küldeni, ami egy képernyőnél hosszabb, a nagyobb anyagokat érdemes csatolt dokumentumként küldeni. Multiknál gyakori, hogy a dolgozók a főnöknek másolatban mindent elküldenek, ezzel hárítva át a felelősséget, ami azt tükrözi, hogy nincs meg a bizalom a vezető és a beosztottak között - említett néhány hibát a szakember.

Y generáció kontra vezetők - nem egy nyelvet beszélnek

Dr. Németh Zoltán szerint az e-mailes kommunikációnak azért is lesz egyre nagyobb szerepe a jövőben, mert a digitális világba született Y generáció sokkal inkább igényli és használja is ezt. A szakember úgy látja, éppen az új nemzedék miatt kerülnek majd nehéz helyzetbe a mostani, konfliktust kerülő döntéshozók, hiszen az Y generáció másképpen áll a munkához, hamarabb kimondja, ha nem tetszik neki valami, sokkal inkább az érzelmek alapján dönt, és nem fél lereagálni helyzeteket.

Asszertivitás: a vezetői kommunikáció alfája és omegája

Az asszertivitás az önérvényesítés képessége. A jól kommunikáló személyek asszertívek, mert képesek arra, hogy őszintén vállalják és megmutassák magukat. Ez a képesség a vezetői kommunikáció alfája és omegája, de nem könnyű megtanulni, hogy a másikat is partnerré tudjuk tenni a beszélgetésben. -Sajnos az asszertivitás, mint készség, nem elég hangsúlyos a vezetői programokban - jegyzi meg dr. Németh Zoltán, aki úgy tapasztalja, kevesen tudnak koncepcionálisan, hosszú távon gondolkodni a munkaerővel. - Ahhoz, hogy valaki igazi vezetővé váljon, legalább másfél-két év tapasztalat szükséges, de ezt az időszakot végig kellene valakinek kísérnie. A coach drága, a tréning ugyan árban megfelelő, de utána nincs, akitől visszajelzést kérhetne a vezető. A rengeteg, cégeknek eladott kommunikációs tréning ellenére a hazai vezetők még mindig nem igazán jók ezen készségek terén, ezért a szakember a képzések javításában és a jó mentorrendszerek kialakításában, a folyamatos belső kísérésben látja a megoldást. (A vezetőknek meg kellene tanulniuk a pletyka kezelését, felhasználását, mert esélytelen annak elfojtása.)

Véleményvezér

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo