Mit ellenőriz a munkavédelmi felügyelő?

A munkavédelmi felügyelő valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül - ellenőrzést tarthat, a munkahelyen tartózkodó személytől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást kérhet, valamint az ilyen személyt személyi azonossága igazolására felhívhatja, az ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén pedig igénybe veheti a rendőrséget. Mit vizsgál a munkaügyi felügyelő egy ellenőrzés során? Íme a legfontosabb tudnivalók.

2014. november 10.

asalgo

A munkavédelmi felügyelő a felügyelői igazolványa felmutatásával vagy megbízólevél alapján végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján induló elsőfokú hatósági eljárás lefolytatására az a munkavédelmi felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt, tájékoztat az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség. (Hogy melyik hivatal mit vizsgálhat a cégnél, azt itt megtalálja!) A felügyelő köteles az ellenőrzés során tudomására jutott üzemi, üzleti titkot, a vállalkozásra vonatkozó információkat megőrizni, harmadik személlyel nem közölhet olyan adatot, mely az ellenőrzés során jutott tudomására.

Kinek kell munkavédelmi szakembert alkalmaznia?

A jelenleg hatályos Munkavédelmi Törvény minden munkáltató részére előírja munkavédelmi szakember foglalkoztatását, kivételek a legkisebb cégek. Ám a törvényben ez a rész nem könnyen értelmezhető, ezért a munkáltatók számára nem biztos, hogy egyértelmű, mikor kell ez és mikor nem, hívja fel a figyelmet Kling Péter munkavédelmi szakmérnök. Összefoglaltuk, kinek, mikor és mennyi időben kell munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia.

A munkavédelmi hatóság jogosult az ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében a törvényben és külön jogszabályban meghatározott intézkedés és felelősségre vonás alkalmazására.

A munkavédelmi felügyelő az alábbiakat ellenőrizheti:

a) a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítését

b) a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítését

c) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálását, bejelentését, nyilvántartását, valamint megelőzésére tett intézkedéseket

A szankciók

A munkavédelmi bírság kiszabása elkerülhetetlen, ha az ellenőrzés során a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető körülményeket állapít meg az ellenőrzés. A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A munkavédelmi bírság mértéke 50.000 Forinttól - 10.000.000 Forintig terjedhet, amely telephelyenként is kiszabható! Fontos tudni, hogy a munkavédelmi felügyelő az ellenőrzésen feltárt szabálytalanságok miatt, a helyszínen készpénzt nem kérhet szabálysértési- vagy helyszíni bírság jogcímén!

Munkavédelmi hatósági ellenőrzés indulhat rutinszerűen, bejelentés alapján, munkabaleset utáni kivizsgálásként, előre bejelentett, átfogó ellenőrzés részeként.

A törvény szerint

Panasz: olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.
Közérdekű bejelentés: olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Közérdekű bejelentések nyomán indítható eljárások

A közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása esetén lényegét tekintve a hatóság azonos módon jár el, mint a hivatalból lefolytatott munkaügyi ellenőrzések esetén. Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - élhet.

Amennyiben a felügyelőség azt állapítja meg, hogy a panasz és a közérdekű bejelentés kivizsgálására nem jogosult, nyolc napon belül a hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi, melyről a bejelentőt egyidejűleg értesíti. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítják.

A felügyelőség a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíti. Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.

Kérelemre indítható eljárások

Annak a félnek a kérelmére folytatható le, akinek a jogát, jogos érdekét az ügy érinti. Ha a munkabaleset kivizsgálásának eredményével a sérült munkavállaló, annak halála esetén hozzátartozója nem ért egyet, a munkabaleset bekövetkezésétől számított három évig kérelemmel fordulhat a baleset bekövetkezésének helye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz és kérheti a munkabaleset körülményeinek kivizsgálását, illetve a balesetnek munkabalesetté minősítését.

Négy tévhit, amelyekért milliókra büntethetnek

Az, hogy nincs elég árbevétele egy cégnek, nem befolyásolja a munkavédelmi ellenőr bírságolási szándékát, ahogy a tevékenységtől sem függ a bírság mértéke. Pedig a cégek többsége mindkettőben bízik, amíg nem bizonyosodik be az ellenkezője.

Erre a lehetőségre - mint jogorvoslatra - a munkáltató köteles felhívni a sérült vagy hozzátartozója figyelmét a balesettel kapcsolatos munkáltatói álláspontot közlő határozatban.

Ekkor a hatóság által megindított munkavédelmi közigazgatási eljárás ügyfele lesz a munkavállaló - vagy annak hozzátartozója - és a munkáltató is. Ezt követően kerül sor arra, hogy a munkavédelmi felügyelő hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos jogosultságát a tervezett ellenőrzés keretében gyakorolja.