Nyugat-Európában egyre erősebb az a tendencia, hogy az irodák áttérnek a nappali takarításra, azon egyszerű okból, hogy így csökkentsék a költségeiket. Magyarországon ugyanakkor még nincs így. Ritz Tibor, a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (MATISZ) vezető szakértője nem lát említésre méltó tendenciát hazánkban arra, hogy erősödne az éjszakai takarításról a nappali műszakra való áttérés. Laczikó Péter, a Future FM létesítményüzemeltető Zrt. üzletág-igazgatója is azt tapasztalja a szakmában, hogy az irodai takarítások 90 százaléka változatlanul a hivatali időn kívül történik. Szerinte az alaptevékenység és a kiszolgáló tevékenység egyidejűsége óhatatlanul zavarja egymást. Mugits József, a Per Clean Kft. tulajdonosa, ügyvezetője viszont lát némi változást a nappali–éjszakai takarítás megoszlásában.
Tőle és cégétől már kérték ügyfelek a nappali műszakra való áttérést abban a reményben, hogy a műszakpótlék és a villanyáram megtakarításával költséget csökkenthetnek. Az ő tapasztalatai szerint is azonban még mindig a délutáni, munkaidőn túli takarítás az általános, mivel a munkaadók így vélik, hogy a takarítás zavarná a dolgozókat.
Kit zavarna a takarító?
Jelentős különbségek vannak abban, hogy a munkatársak mikor és hogyan találkoznak a takarítókkal attól függően, hogy nagyobb, vagy 10 főnél kisebb létszámú, akár startup vállalatról van-e szó. A 200 főnél több alkalmazottal rendelkező irodákban a munkatársak és a takarítók sokkal többször találkoznak egymással, mint egy kisebb irodában. A nagyobb irodaházakban a munkatársak 40 százaléka mindennap találkozik egy-egy takarítóval, míg kisebb irodákban ez csak az emberek 15 százalékáról mondható el. Ezzel ellentétes viszont az a tendencia, miszerint a kisebb irodákban gyakrabban beszélgetnek a munkatársak a takarítószemélyzettel. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy 10-ből 6-an tudják a takarítók nevét a kisebb irodákban, ugyanakkor nagyobb irodaházakban ez az arány 10-ből három.
„A felmérés egyértelműen rámutat arra, hogy a mindennapi munkamenet részévé vált a beszélgetés és a másokkal való kapcsolattartás” – mondta Badar-Szabó Virág, a Tork marketingmenedzsere. Határozott generációs különbség is kimutatható a takarító személyzettel való kapcsolattartásban: az idősebb generáció sokkal pozitívabban áll a takarítókhoz és a nappali takarításhoz. Azok között, akik soha nem beszélgetnek a takarítókkal, sokkal több a 25 év alatti, mint az 50 év feletti. Az idősebbek között sokkal többen köszönnek a takarítóknak és kezelik őket munkatársként. Az idősebb generáció sokkal nyitottabb és toleránsabb a nappali takarításra való áttérésre. A 18 és 25 év közötti munkatársak 43 százaléka kényelmetlenül érzi magát, ha az asztalát munkaidőben takarítják, ugyanakkor az 50–65 év közöttieknek csak 27 százaléka állítja ezt.
