A prezentáció tárgyak, jelenségek, elvont fogalmak szóbeli (verbális), vizuális megjelenítése. E fogalom a bemutatást (bemutató), előadást egyaránt magában foglalja, amelyben a szóbeli kifejtéshez információhordozó alkalmazása is járulhat. A prezentáció, prezentálás magyar és a presentation angol szó mindegyike bemutatást, felmutatást, átadást, előterjesztést egyaránt jelent, lényegében latin szó az alap, azonos jelentéssel.
A fogalom használata azonban nem egyértelmű, mert találunk a szakirodalomban olyan megközelítést, amely a kommunikáció sajátos formájának, nyilvános beszédnek értelmezi, más megközelítés viszont az előadások kísérő anyagait érti a kifejezés alatt, vagyis csupán a szemléltetést, a bemutatást. Egyesek a diakockák, powerpoint oldalak sorozatát értik csupán a fogalom tartalmának. Magunk részéről: „A prezentáció olyan előadás, amelynek célja az általunk fontosnak tartott információk, gondolatok átadása és megértetése másokkal.” megfogalmazást tartjuk a legpontosabb meghatározásnak.
A prezentáció összefoglaló fogalom, ugyanis ide sorolható az előadás, kiselőadás, bemutató /egy termék, egy folyamat, egy eljárás stb. bemutatása/, tájékoztató /egy feladat megvalósításáról, egy eljárás alkalmazásáról stb./ , beszámoló /egy időszak munkájának, egy személy tevékenységének értékelése, - szóban vagy írásban stb./. A szóbeli megnyilatkozásokhoz járulnak (járulhatnak) illusztrációk, konkrét tárgyak, vizuális és auditív ismerethordozók. Vannak olyan szakemberek, akik a prezentációt az információ átadás komplex módjának minősítik, amely szöveg, kép, ábra együttes alkalmazásával valósul meg. A különböző megszólalások típusairól is szóljunk, hogy az értékelés folyamatában ezt is figyelembe vehessük.
A kiselőadás egy részkérdés, résztéma rövid, de teljes kifejtését jelenti, amelynek célja eredmény ismertetése, ellenvélemény kifejtése, bírálat megfogalmazása. időtartama (5-15 perc) általában nem haladja meg a 15 percet, ezzel is biztosítható a befogadó(k) /hallgatók/ figyelem összpontosítása. A felvételi eljárásban alkalmazott prezentáció egyik lehetséges formája lehet.
A beszámoló (a tájékoztató) bizonyos körre vonatkozó információk szerkesztett közlése. Tartalma szerint esetünkben a munkaköri beszámolóról (tájékoztatóról) és a tárgyszerű beszámolóról beszélünk. Ebbe a körbe tartozik egy jelentős személyiséggel való találkozásról szóló közlemény is.
A munkaköri beszámoló minden esetben a munkánkkal kapcsolatos tevékenységről szól, ennek tapasztalatairól, eredményeiről, esetleg kudarcairól ad információt. Ez a megszólalás típus indoklást, értékelést, javaslatot is tartalmaz, esetenként feladatokat határoz meg.
A tárgyszerű beszámoló egy témakört érint, bizonyos időszakban lezajlott eseményeket, történéseket /termelési folyamatot, vele kapcsolatos tényezőket/ taglal, rendszerint sok adatot tartalmaz. Szerkezetét az események, történések időrendje határozza meg. Fontos elv, hogy a beszámolóban a tények, az adatok beszéljenek, ezek súlypontozása, a logikai rend jelenti a szerkesztés másik módját. Figyelem felhívás, felkeltés, értékelés, javaslat zárja súlypontként ezt a megszólalást. (2) Ez a megnyilatkozás típus a legalkalmasabb a munkaerő kiválasztási, kivált az értékelő központ eljárás keretében.
A bemutató egy jelenség, egy eljárás, egy folyamat, egy tárgy, egy termék illusztrációval, tárgyi valóságában és szóbeliséggel történő megismertetése valakivel, valakikkel. A bemutatás fogalom alapjelentésében szemléltetést (demonstrációt) jelent, a képzési (oktatási) folyamat módszertani elemeként. A bemutató szó köznapi értelmezésben egy színházi eseményt, illetve egy értékesítési eljárást /árubemutató/ jelent.
A prezentációnál fontos, hogy az lehetőleg minél több érzékszervünkre hasson. Ezt ez elvet már Comenius megfogalmazta: "Mindent az érzékek elé kell állítani, amennyire csak lehetséges: a láthatót a látás, a hallhatót a hallás, a szagolhatót a szaglás, az ízlelhetőt az ízlés, a tapinthatót a tapintás elé. Ha valamit egyszerre több érzékszervvel is tudomásul lehet venni, azt több érzéknek is fel kell kínálni.” (Johannes Amos Comenius /1592-1670/: ’Orbis senaualium pictus’ – A látható világ képekben című munkájából.)
A kiválasztás során
A kiválasztási /’értékelő központ’ – AC/ eljárásban szóbeli prezentációra kerül sor, amelynek keretében a pályázó munkáját, eredményeit, terveit mutatja be, egy terméket ismertet. Természetesen a felkészüléshez biztosított eszköz (számítógép) felhasználásával a megnyilatkozása teljesebbé tételére powerpoint elemeket is készíthet.
Elvileg lehetne megbeszélés (munka-, feladat megbeszélés) is tárgya az eljárás során kezdeményezett prezentációnak, ami ugyancsak a szóbeli megnyilatkozások körébe tartozik (ilyen az előzőekben nem irtunk le). Ebben az esetben az eljárásban résztvevő személyek részvételével vezethet le a jelölt egy közös tevékenységre épülő kommunikációs folyamatot.
A prezentációs gyakorlathoz a kiválasztási eljárást szervezőnek biztosítania kell a feltételeket (tárgyi és személyi), valamint ki kell választani olyan ajánlható témaköröket, amelyek kifejtése során a pályázó adott munkakörre való alkalmasságához újabb információkhoz juttatja az illetékeseket. A prezentáció felvételi eljárásba illesztése esetén a folyamatot vezető és a megfigyelők számára egységes értékelési szempontokat, vagy valamilyen típusú értékelő lapot is el kell készíteni az egységes szemlélet biztosítása érdekében.
Dr. Poór Ferenc tréning szakértő, bölcsész doktor www.treningszakerto.hu
