hirdetés

Miért nem az árbevétel a legfontosabb szám?

A cégek jelentős része a legfontosabb adatként hangoztatja, ismételgeti, lobogtatja az előző évi árbevételi adatokat, mintha ez lenne az, ami a leginkább mutatja, milyen sikeresek is vagyunk. Ez azonban tévhit. Szakértőnk elmondja, miért!
hirdetés

„Vállalkozásunk … alakult, … foglalkozik, előző évi árbevételünk 400 millió forint volt". Vajon hány cég bemutatkozásában olvasható hasonló? Na és? Akkor mi van?

Hány olyan cég lehet, ahol az árbevétel a tervezés egyik sarokszáma? Rengeteg. Holott az árbevételből kb. egy dologra lehet következtetni, nevezetesen nagyjából mekkora volumenű céggel állunk szemben. Nagyjából a jelentősége is ennyi. Egy papíron jól mutató szám. Van olyan tevékenység, ahol 400 millió forint árbevétel után szép nyereség marad, de olyan is, ahol ekkora bevétel mellett még bőven veszteség keletkezik.

Pénzügyi tervezés - az alapok
A cégvezetőben sokszor él valami misztikus hit, hogy ha értenék a mérlegolvasás és a pénzügyi mutatószámok értelmezésének titokzatos mesterségét, az megoldaná a pénzügyi nehézségeket. Nos, nem ez oldja meg. Szakértőnk segít áttekinteni a pénzügyi tervezés alapelveit és, hogy hogy határozzuk meg a legfontosabb sarokszámokat.
Ezek szerint pénzügyi tervezésnél hagyjuk teljesen figyelmen kívül az árbevételt, az egyáltalán nem is fontos? Ez ebben a formában nem teljesen igaz: fontos is, meg nem is. A pénzügyi tervezést valahonnan el kell kezdeni, ennek pedig az egyik módja, hogy x áruból y darabot fogok eladni jövőre z forintért, ebből kijön egy bevétel. Ami vagy fedezi a költségeket, vagy nem. Ezért nem kerülhető meg a költségek tervezése: semmire se megyünk a 400 milliós árbevétellel, ha kiderül, 500 millió forintból termeljük ki.

Kép:Pixabay

A varázsszó: költség

E tekintetben a költségek sokkal fontosabbak, mint a várható árbevétel. Ha azok pontosan megvannak, akkor lehet kiszámolni, mekkora árbevételre van szükség a nyereséges működéshez. Ilyenkor adja magát a következő kérdés: az így kapott árbevétel összhangban van-e a piaci realitásokkal? Vagyis előzetes piackutatás nélkül még csak ez sem mond semmit, nem lehet árbevételt tervezni.

Tételezzük fel, vállalkozásunk szépen működik, a következő évet tervezzük. Tulajdonosként magától értetődően van egy nyereség, illetve árbevétel elvárásunk. Tegyük fel, a tavalyi 400 millió helyett 450 milliós árbevétel megszerzése a célkitűzés. Egy dolog biztos, a többlet bevétel megszerzése többletkiadásokkal jár majd. A teljesség igénye nélkül: új vevőket kell keresni, többet kell hirdetni, új termékeket/szolgáltatásokat kell a piacra bevezetni, ezek mind pénzbe kerülnek. Ki kell számolni, mennyibe kerül a tervezett többletbevétel megszerzése.

A több árbevétel nem biztos, hogy több kereset

Könnyen előfordulhat, hogy bár bevételünk nő, cégünk nyeresége csökken. Adja magát a kérdés: érdemes volt? Helyes-e, érdemes-e csak a magasabb árbevételre fókuszálni, figyelmen kívül hagyva a költségeket és a várható nyereséget? Elképzelhető, hogy a magasabb árbevétel megszerzése érdekében szükséges fejlesztések a példában szereplő kb. 12 százalékos növekedésnél még nem térülnek meg, 20 százaléknál már igen. Ismét kiderült: az árbevétel, jelesül az előző évinél magasabb árbevétel nem jelenti automatikusan azt, hogy többet is kerestünk. Vagyis az, ha leírjuk, hogy „cégünk árbevétele az előző évihez képest 12%-kal nőtt”, igazán imponálóan mutat az érdeklődőknek osztogatott cégbemutatóban, csak éppen messze nem jelenti azt, hogy előrébb lennénk, mint az előző évben.

Pénzügyi tervezéskor ezért ne elsődlegesen a minél magasabb árbevétel lebegjen a szemünk előtt, hanem az, hogy árbevételünket mekkora nyereséggel (vagy veszteséggel…) tudjuk megszerezni. Egy kicsit megfordítva: ha vállalkozást indítunk, vagy a meglévőt fejlesztjük, mindig van egy költségkeret, amit rá tudunk fordítani. Azt kell megnézni, hogy ebből mekkora bevétel érhető el, és az nyereséget jelent, vagy veszteséget.

Vuray György Vállalkozás Okosan

hirdetés

Véleményvezér

Demarkációs vonal lesz az ukrán háború vége

Demarkációs vonal lesz az ukrán háború vége

Az orosz és az ukrán hadsereg láthatóan nem bír egymással.
Az adócsökkentés kormánya élen az adóemelések európai listáján

Az adócsökkentés kormánya élen az adóemelések európai listáján

A választások előtt fedezet nélkül kiszórt költségvetési milliárdok árát most fizetjük meg. A Pénzügyminisztérium gyakorlatilag átalakult adóemelési üzemmé.
Az értelmetlen dúlás háborújává fajul az orosz-ukrán konfliktus

Az értelmetlen dúlás háborújává fajul az orosz-ukrán konfliktus

Egy víztároló gátja pusztult el Ukrajnában, aminek következményeként 10 Balatonnyi víznek kell pár óra alatt lefolynia a Dnyiprón.
Ciki, ekkorát még nem bukott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Ciki, ekkorát még nem bukott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Közel 300 millió forintos pert vesztett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a Ryanairrel szemben. Az ítélet jogerős.
Elszabadultak a lángosárak

Elszabadultak a lángosárak

A nyaralás kedvenc népi eledelének ára elképesztő magasságokba emelkedett.
Elrettentő példaként került Magyarország óriásplakátra Lengyelországban

Elrettentő példaként került Magyarország óriásplakátra Lengyelországban

Rettenetes nagyot fordult a magyar külpolitika az elmúlt években. Az Orbán-kormány egykori csúcsteljesítménye a Visegrádi Négyek együttműködésben ma már kakukktojásnak számítunk.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo