A bevezetése óta eltelt időszakban az adóigazgatási hatóságok az áfacsalások megelőzősének és a csalók kiszűrésének legjobb eszközeként aposztrofálták ezt az elektronikus rendszert. Amely mindemellett gazdálkodói oldalról már kevésbé szimpatikus és komoly adminisztratív kötelezettséget jelent. Túl azon, hogy komoly leterheltséget jelent az adatszolgáltatási előírásoknak való megfelelés, az egyik legszigorúbb hazai szankciót tartalmazza a szabályozás azokkal szemben, akik a kötelezettségnek nem, vagy nem megfelelően tesznek eleget. Ez a szankció az érintett szállítmány értékének a 40 százalékáig terjedhet, amelyhez fogható büntetési mérték szerintem nincs az adóigazgatás területén. A gyakorlat azt mutatja, hogy az EKAER kötelezettség teljesítésében könnyű hibát ejteni, a bejelentéshez szükséges adatok száma, valamint az áruszállítás vállalkozói kapcsolatokon keresztül történő bonyolítása miatt - írja dr. Falcsik István, ügyvéd, az RSM Hungary szakértője.
Az EU-n belüli szabad árumozgás akadályozása a probléma az EKAER-rel?
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint nincs minden rendben a magyar szabályozással, az nem felel meg teljes mértékben az EU HÉA irányelvében foglalt alapvető rendelkezéseknek, ezért kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba azzal kapcsolatosan.
Kevés információ áll rendelkezésre jelenleg, azonban álláspontom szerint a Bizottság problémája az EKAER szabályokkal az, hogy az EU-ban érvényesülő, az áruk szabad mozgásának elvén alapuló tagállami szállítások terén virtuális határokat hoz létre. Az EKAER kötelezettség ugyanis, a tagállami szállításokat érinti döntően, a vámigazgatási eljárással érintett szállítmányok ki vannak véve az EKAER hatálya alól mindaddig, amíg azok esetében a végleges vámjogi sorsot meghatározó vámeljárást nem végzik el.
Márpedig a Bizottság szerint a tagállamok közötti szállításokról az EKAER olyan információközlést tesz szükségessé, amely már sérti, vagy sértheti a HÉA irányelvi szabályokat. Az EU intézkedés jelenlegi stádiumában a magyar hatóságnak át kell gondolniuk az EKAER kötelezettség tartalmi elemeit, és szükség esetén azon változtatni kell, hogy az harmonizáljon a HÉA irányelvvel.
Milyen változás jöhet az EKAER–ben?
Az nem kérdés, hogy a magyar hatóságok miként vélekednek a Bizottság leveléről, ugyanis az NGM sajtóközleményben fejtette ki egyet nem értését, az azonban kérdés, hogy a magyar hatóságok milyen lépéseket fognak tenni a jogszabály megváltoztatása érdekében.
Tisztán szakmai szempontból megközelítve a kérdést, valóban igaz, hogy az EKAER kötelezettség az EU területén zajló tagállami árumozgások ellenőrzési rendszere, amely adatszolgáltatási igényével ellenőrzi azt az áruforgalmat, melyet az áru szabadáramlásának elve alapján hagyni kellene a lehető legszabadabban áramolni. A kérdés az, hogy az EKAER, mint ellenőrzési eszköz meddig mehet el a Bizottság értelmezése szerint, hol a határ az HÉA irányelv szerint.
Felmerül bennem ugyanakkor, és a későbbi fejlemények tükrében érdekes kérdés lehet, hogy amennyiben olyan eredmény fog születni, amely alátámasztja a Bizottság érvelését, és a hatályos EKAER szabályok sértik az irányelvet, akkor a nemzeti szabályozáson alapuló már kiszabott, igen súlyos szankciók megalapozottak voltak-e. Napi gyakorlat a közigazgatási bírósági eljárásban az adó és vámhatározatok jogsértő voltának olyan hivatkozása, hogy az nem a nemzeti szabályokat, hanem az azok mögött álló irányelvi szabályokat sérti.
Az EKAER életében egy érdekes időszak vette kezdetét, amelynek komoly kihatásai lehetnek az érintett gazdálkodókra is, éppen ezért fogjuk követni az eseményeket és folyamatosan tájékoztatni a gazdálkodókat.
