Rendelkezésre állás és munkavégzés

Az ügyelet és a készenlét lényege, hogy ezen idő alatt a munkavállaló köteles munkavégzés céljából rendelkezésre állni. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni. Tehát az ügyelet és készenlét önmagában nem munkavégzést, hanem az ebből a célból való rendelkezésre állást jelent, amely idő alatt sor kerülhet munkavégzésre.

Az ügyelet vagy készenlét tartamát legalább 1 héttel korábban, 1 hónapra előre közölni kell. Kivételt jelent, ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel. Ez esetben a rendelkezésre állásra vonatkozó utasítás legalább 4 nappal korábban még módosítható.

Kép: PP

A legalapvetőbb különbség, hogy ügyelet esetén a rendelkezésre állás helyét a munkáltató meghatározhatja, míg a készenét ideje alatt a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg. Fontos, hogy a dolgozónak a készenlét alatt is olyan helyen kell tartózkodnia, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon.

Fontos megkülönböztetni a készenlétet a készenléti jellegű munkakörtől is. A készenléti jellegű munkakör nem készenlétet jelent. A készenléti jellegű munkakör olyan folyamatos munkavégzés, ahol a munkaköri feladatok jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Szinén készenléti munkakörről beszélünk, ha a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

A rendelkezésre állás korlátai

Ügyelet vagy készenlét 4 órát meghaladó időtartamra csak kivételes esetben rendelhető el. Erre akkor kerülhet sor, ha a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében szükséges, vagy azt baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása indokolja. Szintén ilyen eset, ha a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében van szükség 4 órát meghaladó rendelkezésre állásra.

Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a 24 órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes munkaidő vagy elrendelt rendkívüli munkaidő (túlóra) tartamát be kell számítani. Az ügyelet tartama rendkívüli munkaidőnek számít, amelynek mértéke évi 250 óránál (kollektív szerződés alapján 300 óránál) több nem lehet.

A készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap tartamára havonta legfeljebb 4 alkalommal rendelhető el.

Várandós nő esetén, a várandóssága megállapításától a gyermeke 3 éves koráig ügyelet vagy készenlét nem rendelhető el. Szintén nem rendelhető el ügyelet vagy készenlét a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetében a gyermeke 3 éves koráig. A gyermek 3 éves korától 4 éves koráig pedig csak a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló hozzájárulásával van erre lehetőség.

Nem korlátozott az ügyelet és készenlét elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

A 18. életévét be nem töltött munkavállaló részére ügyeletet nem lehet elrendelni.

Ügyelet és készenlét díjazása

Ügyelet és készenlét esetén a munkavállalónak bérpótlék jár. Az ügyelet idejére bérpótlék mértéke 40%, a készenlét idejére 20%. Ha viszont az ügyelet vagy készenlét alatt munkavégzés történik, akkor a rendkívüli munkaidőre járó pótlékok (pl. 50% vagy 100%) járnak a munkavégzés idejére.

Az előzőektől eltérő eset, ha az ügyelet esetén a munkavégzés tartama nem mérhető. Ebben az esetben az ügyelet tartamára minden esetben 50% bérpótlék jár.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda