Mérő László: időnként ostobának kell lenni

Az átütő üzleti siker egyik legfontosabb receptjét, ahogy Mérő László fogalmaz, a mázlit, nem lehet tanítani. A nagy ötleteknek és innovációknak megvan a helyük és idejük, de hogy mikor, azt nem lehet megjósolni. Ezért a legzseniálisabb ötlet is észrevétlen maradhat, ha túl korán vagy, ami még rosszabb, túl későn érkezik a piacra. Mérő Lászlóval, az ELTE Pszichológiai Intézete és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzorával beszélgettünk.

Mérő László: a mázlit nem lehet tanítani" - Kép: PP, Fotó: Bánkuti András

A Csodák logikája címmel tartott nagy sikerű előadást Mérő László matematikus, pszichológus, az ELTE Pszichológiai Intézet és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora a Cégvezetői Csúcs – 2018 konferencián. Hasonló című könyvének angol nyelvű kiadása éppen az elmúlt hetekben jelent meg az Egyesült Államokban, a Yale University Press gondozásában.

Miért A csodák logikája lett a könyv és az előadás címe?

– Ezt igazán nem tudom. A könyv egyfajta válasz, vitairat Nassim Taleb Fekete Hattyú című művére. (Nassim Taleb libanoni származású amerikai kockázatelemző, befektetési bankár, esszéista – A szerk.) Ebben ragyogó gondolatok vannak, ugyanakkor számomra és sok más ember számára halálosan irritáló a stílusa, a nagyképűsége. Gondolkodás nélkül leír olyan gondolatokat, hogy a közgazdaságtan Nobel-díjasai mind sarlatánok, és tudatlan csalók. Emellett viszont tényleg fantasztikus gondolatok vannak benne: azt írja például, válasszuk meg bölcsen, hogy mikor legyünk ostobák. Ez a mondat nagyon fontos. Időnként ostobának kell lenni, és ezt Taleb matematikailag bebizonyítja. A csodák logikája erre válaszol, hogy megértsük matematikus végzettség nélkül is, hogy miről van szó. A váratlanra, az extrémre nem lehet felkészülni, míg az átlagosra, a mindennapira fel kell készülni.

Tankönyvnek vagy ismeretterjesztő könyvnek szánta A csodák logikáját?

– Egyiknek sem. Ez inkább vélemény arról, hogy én hogyan látom a világot. Az ember a saját agyrémeit nem kényszeríti rá a diákjaira. De mivel a könyv most megjelent a Yale University Press gondozásában angolul – felkarolta és kiadta egy olyan kiadó, amelynek a könyveit amúgy is tanítjuk –, helyet kaphat a tananyagban. Az angol könyv szövege sokban különbözik az eredetitől. A magyar könyvnek eleve nem volt lektora, az angol szövegnek három is. Az egyik lektor ki is fejezte azt a véleményét, hogy túl sokat vitatkozom Talebbel. Valóban, ha már a csodák logikájáról írok, akkor Talebnek ehhez semmi köze. Így állhatott elő az a különös helyzet, hogy az angol verzió visszafordításával már nagy gondban lennék. Olyan példák, olyan kifejezések kerültek bele, amelyek jelentősen megváltoztatják a könyvet.

A magyar nyelvű eredetiben két párhuzamos dimenzióban, Átlagisztánban és Extremisztánban kalauzolom körbe az olvasót: Átlagisztánhoz a természet alkotásai és törvényei tartoznak, a józan ésszel felfogható, megjósolható dolgok, míg Extremisztánhoz az emberi viselkedés termékei, a kiszámíthatatlan, előre láthatatlan jelenségek és azok kiváltó okai. Abban az évszázadban, amelyben élünk, az emberi tevékenység termékei mind jobban befolyásolják a mindennapjainkat. Az angol nyelvű kiadásban Átlagisztán és Extremisztán nem létezik: Mildowia és Wildowia – szelíd világ és a vad világ – a két helyszín. Tehát nagyon más ez a könyv, mint a magyar eredetije, azt pedig nem tudom, hogy fog-e durranni. Ez mázli kérdése is. Amit egyébként nem tudok tanítani, az az, hogy jókor legyünk jó helyen. A best practice-t, skilleket el ehet magyarázni, de a mázlit nem. Az Apple, a Facebook, a Microsoft vagy a magyar LogMeIn, a Prezi attól is lett igazán nagy siker, hogy jókor volt jó helyen: valaki éppen találkozott valakivel, éppen felmerült egy probléma, amire ezek a cégek megoldást nyújtottak. Ezt pedig senki sem tudja megtanítani a hallgatóknak, sem Steve Jobs, sem Elon Musk, sem Bojár Gábor. Tanárként – mert elsősorban tanár vagyok, és az is maradok – én is inkább a tipikust tanítom, nem az extrémet. A képesség ahhoz kell, hogy felismerjük és kihasználjuk az épp adódó lehetőséget.

Az interjú a Piac & Profit június 14-én megjelenő számában olvasható! Keresse az újságárusoknál!

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo