Már három alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz a női vállalkozásokat tömörítő, érdekeiket képviselő szervezetek és a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságszabályozásért Felelős Államtitkárságának szakértői. A találkozókon a fejlesztési lehetőségeket, valamint a közeljövőben létrejövő mentorhálózat működési feltételeit dolgozták ki. A felek – egyedülálló módon – igazi műhelymunka keretében vetettek fel és válaszoltak meg olyan kérdéseket, amelyekkel a női vállalkozók nap mint nap szembesülnek.
A találkozók során meghatározták azokat a területeket, amelyek fejlesztésére kiemelt hangsúlyt kell helyezni annak érdekében, hogy a női vállalkozásokban rejlő kihasználatlan lehetőségeket mind nagyobb mértékben kiaknázhassák.
Az egyeztetéseken hangsúlyt kapott a vállalkozási ismeretek mélyebb oktatása az iskolarendszerben és azon kívül, továbbá az, hogy a pályázati lehetőségeket átjárhatóbbá kell tenni. A résztvevők kiemelték, hogy a jelenleginél árnyaltabban kell elkülöníteni azokat a célcsoportokat, amelyek élhetnek a különböző támogatási formákkal.
A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján a női vállalkozások fejlesztésében jelentős szerepe van a vállalkozói mentorálásnak, így a műhelymunkák kiemelt feladata egy országosan, egységesen elérhető mentorhálózat kereteinek meghatározása.
Csak jogilag van egyenlőség
Habár jogilag semmiféle diszkrimináció nem létezik Európában a nők és a férfiak között, a gyakorlat mást mutat. Száz európai vállalati vezető közül például mindössze 3 a nő, de még a cégek irányító testületeiben is alig 13,7 százalék az arányuk. Magyarországon a helyzet egy kicsit rosszabb az átlag európainál, de még mindig jobb néhány kontinensbeli országnál.
Az egyeztetés-sorozatot egy kutatás előzte meg. A kis- és középvállalkozások 2014-2020 közötti fejlesztési stratégiájának elkészítésekor az idei év elején mintegy 3000 fős mintán végzett reprezentatív felmérés szerint a női vállalkozások súlya a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások körében jelentős. Az összes megkérdezett mikrovállalkozás több mint harmadára jellemző, hogy tulajdonosainak többsége nő és az ügyvezetést is nő látja el. A kisvállalkozásokat és a középvállalkozásokat tekintve az arány drasztikusan csökken: 18, illetve 12 százalékra. A női vállalkozások tehát jelentős szereppel bírnak az önfoglalkoztatásban, a kisebb vállalkozások működtetésén túl azonban ugyanúgy képesek a növekedésre, helytállnak a piaci versenyben.
A fejlesztési irányok ennek megfelelően mind az önfoglalkoztatás előmozdítására, mind a növekedés elősegítésére koncentrálnak. Az intézkedések elsősorban az információhiány leküzdésére, a kapcsolati tőke, a sikeres működést feltételező ismeretek, valamint a háttér-infrastruktúra biztosítására, illetve a finanszírozási források elérhetővé tételére irányulnak. Az intézkedések legfőbb forrását a 2014-2020 között rendelkezésre álló európai uniós források biztosítják.
Az egyeztetés-sorozat nem zárult le: a műhelymunkák résztvevői egyetértettek abban, hogy a női vállalkozások helyzetének javítása érdekében folytatják a közös gondolkodást.
Női példakép magyar vállalkozóknak
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) az idén negyedszer adta át a Női Kiválóság Díjat: a zsűri ezúttal Porst Réka, a Meska.hu társalapítójának és vezetőjének teljesítményét ítélte legkiemelkedőbbnek a mezőnyből.
Porst Réka öt évvel ezelőtt indította el a Meska.hu online kézműves piacteret Hídvégi Borbálával közösen. Először csak pár tucat árus kínálta termékeit, de mára 3600 művész és hobbialkotó kap lehetőséget, hogy munkáit pénzzé tegye, és mára havi több mint félmillió látogató válogat az oldalon. Rékáék a site elindításával mások mellett több száz kismamának, nyugdíjasnak és hátrányos helyzetben élő embernek segítettek, hogy a hobbijuk pénzkereseti forrássá válhasson. A Meska.hu rendszeresen szervez jótékonysági gyűjtéseket és minden bevételt fejlesztésre fordítanak.
