- Honnan jött az ötlet, hogy tréninghatékonyság felmérést végezzenek?

- Elterjedtsége folytán sokat lehet hallani róla, vállalatnál dolgozva nagy eséllyel egyszer minket is elküldenek egy tréningre. Az eredetileg csoportkutatásokból származó, majd a vállalati életben kifejlődött, tapasztalati tanuláson alapuló módszerek például az iskolai és egyetemi oktatásban is megjelennek. A munkatársaiknak képzést nyújtó vállalatok vezetőiben viszont ezzel együtt megjelenik az az ésszerű igény is, hogy igazolást kapjanak a tréningre kifizetett összegek helyes felhasználásáról. Így van ez a nyugati országokban, és a HR büdzsé csökkenések miatt különösen így van ez nálunk is. Ez az elvárás aztán a képzésekért felelős HR munkatárs vállát fogja terhelni. Szervezetpszichológusként elsősorban nekik szeretnék megoldást találni e kutatással, hogy mutatószámokkal is alá tudják támasztani az emberi erőforrás fejlesztésére fordított költések megtérülését.

Magam is részt vettem jó néhány tréningen, miközben tréningfejlesztéssel, tudásmenedzsmenttel foglalkoztam. Úgy találtam, hogy sok gyakorlati tapasztalat gyűlt össze az ezzel foglalkozó szakembereknél a módszer eredményességét illetően. Mindezt tudományosan bizonyítani viszont egy teljesen más, kihívást jelentő feladat. (A képzés-fejlesztést érintő nehézségek ellenére a cégek továbbra is fejlesztik embereiket - derül ki egy nemzetközi tréning kutatásból.)

- Milyen különbségek mutatkoznak, hogyan reagálnak a dolgozók a tréningekre?

- Bizonyos vállalatoknál a jutalmazás része, ha valaki elmehet egy tréningre. Véleményem szerint a legtöbb esetben a végén jó érzéssel mennek haza a résztvevők. De olyan is előfordul, hogy büntetésnek veszik, ha részt kell venniük egy képzésen, például mert nem tartják felhasználhatónak az ott szerzett tudást, vagy mert nem számolják el nekik a kiesett munkaidőt. A jó tréning társas élményt ad, kicsit kimozdít a komfortzónából, de be is von minket egy olyan közegbe, aminek hatására jobban megragadnak a látott és hallott információk.

A felnőttek másképp tanulnak, mint az iskoláskorúak. Konkrétan tudni akarják, mire tudják majd felhasználni a hallottakat. Akkor elégedettek, ha úgy érzik, ezek pontosan nekik szólnak. Így akármelyik tréninget nézzük, például a tárgyalástechnikát, tranzakcióanalízist, időgazdálkodást, asszertivitást, mind lehet a helyzettől függően jól vagy rosszul eltalált tréning.

- Térjünk rá a kutatásukra. Mi a célja, miért szükséges a vizsgálat?

- Egy "hagyományos" tréninghatékonyság vizsgálat csak egy korábbi, konkrét tréningre, pillanatnyi vállalati környezetre és adott korábbi célkitűzésre tud információval szolgálni. Tehát a múltra vonatkozik, és nem segít új helyzetben, az újfajta tréningek bevezetésekor. Ezért távolabbra tekintettünk, és azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a tréningek hatékonyságát befolyásoló tényezők közül megtaláljuk azokat, amelyek a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a tanultak sikeres munkahelyi alkalmazásához. Sok olyan tényező ismert ugyanis, amely befolyásolhatja a tréning eredményeket. Ilyen például a tréner személyisége, a tananyag minősége, a gyakorlatkiadás módja, résztvevők motivációja, helyszín, stb.

A jelenlegi vizsgálat közel 160 eredményességet befolyásoló tényezővel dolgozik. Elsősorban azokat válogattuk be, amelyekről már vannak részleges tudományos eredmények. Másodszor azokat, amelyeket a saját szakmai tapasztalataink alapján fontosnak éreztünk. Vagyis szükség van egy olyan kutatásra, ahol fel tudjuk fedni e tényezők hierarchiáját és egymás közötti kapcsolataikat. (Magyarország versenyelőnye elsősorban a munkavállalóiban van. Amikor egyre nagyobb munkaterheket rónak rájuk és egyre dinamikusabb, ismeretlenebb piaci körülmények között kell érvényesülniük, különösen fontos a lelki egészségük.)

- Milyen tréningtípust választottak és miért? Hogyan indult a kutatás?

- Jelenleg vezetői készségfejlesztő tréningeket vizsgálunk. Ezen belül is jól körülhatárolható célkészségeket választunk ki. Sajnos a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem általános érvényűek, többségében inkább konkrét tréningprojektekhez kapcsolódnak. A felmérés a résztvevő felek - pl. a képzést megrendelő HR szakember - közötti igények egyeztetésével és a kutatásra vonatkozó megállapodással kezdődik, amely önmagában is több bemeneti változót jelent a későbbi eredmények szempontjából. Majd a vállalati élet egyes szereplőit több alkalommal mérjük a képzési folyamat minden kiemelt fázisában.

- Mi az a tréning transzfer és milyen módszert alkalmaznak a kutatás során?

- Tréning transzferen azt a folyamatot értjük, amelynek eredményeképpen a tréningteremben tanult és gyakorolt ismereteket a résztvevő a saját munkájában alkalmazza. Módszerünk az úgynevezett Mixed Method Design elvre épül, amely több vizsgálóeljárást is magában foglal, mint a kognitív (megismerő) interjú kvalitatív (minőségi) technikája, kritikus események, viselkedéses interjúk, 360 fokos mérés speciális esetei és a kérdőívek különböző típusai.

- Milyen hasznot várnak a kutatástól?

- Az eredmények segítségével olyan vezetői tréningeket tudunk majd tervezni és megszervezni, amelyek esetében biztosak lehetünk abban, hogy az átadott elméleti és gyakorlati ismereteket a munkavállalók fel is használják a gyakorlatban. A képzéssel foglalkozó szakemberek pedig könnyebben el tudják dönteni, milyen típusú képzést rendeljenek meg a korlátos személyzetfejlesztési büdzséből.

- Miért különleges ez a vizsgálat?

- Nem csak egy konkrét, korábban megtartott tréning szervezetre gyakorolt hatásáról beszélhetünk. Ennél általánosabban azon elemek kiválasztását tűzi ki célul, amelyek a leginkább hozzájárulnak a transzfer létrejöttéhez, vagyis a tréning eredményességéhez egy-egy készség esetén.

- Vannak-e a kutatásnak közvetlen előnyei a résztvevő szervezetek számára?

- Az elsődleges eredmények egyrészt felhasználhatóak a vállalat tréningprogramjainak fejlesztésében. Másrészt segíthet abban, hogy a HR osztályon dolgozók könnyebben igazolják a vezetőség felé a képzési költségek megtérülését, hiszen módszertani támpontot nyújt, ha saját hatékonyságvizsgáló rendszert akarnak felállítani. Ami ennél is fontosabb, hogy a tanultak jobb hasznosulásához sokszor a vállalaton belül is változásokra van szükség. E kutatás ráirányítja a vezetőség figyelmét a tréningtranszfert gátoló tényezőkre a vezetőség körében, így később e területeken - igény szerint - könnyebb javítani. És nem utolsósorban ez egy vállalatdiagnosztikai lehetőség is pl. a képzési és munkafolyamatokról, elégedettségről, stb.

- Lehet-e még csatlakozni a kutatáshoz? Kell-e érte fizetni?

- Bár a felhasznált módszerek nagyon hasonlítanak a szervezeti tanácsadói piacon fellelhető vállalatdiagnosztikai eljárásokhoz, tudományos feltáró jellege miatt ingyenes azoknak, akik kíváncsiak a transzferfolyamatok alakulására. Ezen kívül igyekeztünk úgy összeállítani a vizsgálati eszközöket, hogy azok ne jelentsenek túlzott megterhelést vagy időkiesést a vizsgált személyek számára. Az érdeklődő vállalatok a BME Ergonómia és Pszichológia tanszékén jelentkezhetnek.