A tartási szerződésben a tartást vállaló személy arra vállal kötelezettséget, hogy a tartásra jogosultat a körülményeinek és szükségleteinek megfelelően ellátja, gondozza. A tartás magában foglalja az érintettről való gondoskodást, élelemmel és ruházattal való ellátását, betegsége esetén ápolását és gyógyíttatását. A tartásba bele tartozik szükséghez képest a tartásra jogosult lakhatásának biztosítása, valamint halála esetén illő eltemettetése is.
A tartást vállaló személy rendszerint a szerződésbe foglalt ellenszolgáltatást kap, bár az ingyenes tartási szerződés sem kizárt. Az ellenszolgáltatást gyakran az eltartott személy tulajdonában lévő ingatlan jelenti, amelynek tulajdonjogát a tartásra kötelezettre ruházza át a tartás fejében. Ilyenkor általában a tartásra való jogosultság biztosítására az ingatlanra tartási jog kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Nem ritka az sem, hogy az ingatlannak a tartást vállalóra való átruházása mellett a tartásra jogosult javára haszonélvezeti jogot jegyeznek be.
A tartási szerződés módosítása
Mint minden szerződésnél, a tartásinál is van arra lehetőség, hogy a felek közös megegyezéssel módosítsák a szerződést. Így módosíthatják például a tartási kötelezettség tartalmát vagy az ellenszolgáltatást is.
Ha a felek közös megegyezéssel nem tudják módosítani a szerződésüket, akkor erre a bíróság jogosult. A bíróságtól a felek bármelyike kérheti a tartási szerződés módosítását. A módosításra elsősorban akkor van lehetőség, ha a felek viszonya megromlott, ezért a bizalmi jellegű kapcsolat már nem tartható fenn. Oka lehet a módosításnak az is, ha a tartást vállaló fél körülményeiben olyan változás következik be, amely miatt a tartást már nem tudja nyújtani. A bíróság a szerződést mindkét fél érdekeinek figyelembevételével módosíthatja.
A tartási szerződés módosításának egyik formája, ha azt a bíróság életjáradéki szerződéssé alakítja. Ebben az esetben a kötelezett nem tartást köteles nyújtani, hanem meghatározott összegű életjáradékot köteles fizetni, általában havi rendszerességgel. Életjáradéki szerződéssé alakításra akkor van mód, ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált.
A tartási szerződés megszüntetésére is lehetőség van a felek közös megegyezésével. A felek a rendszerint a jövőre nézve tuják megszüntetni szerződésüket. Ennek oka, hogy a szerződéskötést megelőző állapot helyreállítása teljes mértékben csak akkor lehetséges, ha a tartásra kötelezett a tartást egyáltalán nem nyújtotta. Ugyanis a természetben nyújtott tartást (ápolást, gondozást) „visszaadni” már értelemszerűen nem lehet.
A tartási szerződés felmondására vagy attól való elállásra a jogszabályok nem biztosítanak lehetőséget. Ha a felek a szerződésben kifejezetten kikötötték a felmondás jogát, akkor ezzel a joggal élve az érintett fél felmondhat. Ennek hiányában a bíróság szüntetheti meg a tartási szerződést. A bírósági megszüntetést a tartásra jogosult életében lehet kérni, mert halálával a szerződés a törvény erejénél fogva megszűnik. Ha az eltartott még életében pert indított, akkor halála esetén örökösei a perbe beléphetnek. Egyéb esetben az örökösök a szerződés megszüntetését már nem kérhetik.
A bíróság a tartási szerződést akkor szünteti meg, ha a szerződés célja a szerződés módosításával nem valósítható meg. Ilyen eset lehet például, ha a tartást nem teljesítik, és a szerződés életjáradékká sem alakítható, mert az érintett fél rossz anyagi helyzete miatt az életjáradékot sem tudná teljesíteni. A szerződés bírósági megszüntetése esetén a megszüntetésig nyújtott tartás és az ellenszolgáltatás értékével el kell számolni. Ez történhet például úgy, hogy az ellenszolgáltatásként adott ingatlanra a tartásra jogosult tulajdonjogát részben visszaállítják. Az ingatlan másik részére a tartásra kötelezett tulajdonjogát fenntartják, mint a már nyújtott tartás ellenértékét. Sor kerülhet a tartás ellenértékének pénzben való kiegyenlítésére is.
Szerző:
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
