Ha valamely szerződő fél a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, többféle következménnyel kell számolnia. Az egyik következmény, hogy a szerződés megszegése miatt a másik félnek okozott kárt meg kell térítenie. Milyen esetben mentesülhet az érintett a kártérítési felelősség alól?
Nem egyszer találkoztam már azzal a nézettel, hogy ha valamit le kell írni, az már régen rossz. “Mi papír nélkül is megbízunk egymásban.” – mondják. Egy valamit azonban biztosan nem vesznek figyelembe azok, akik úgy gondolják, hogy az írásbeli szerződések csupán felesleges cécót jelentenek és csak azt sugallják a másik félnek, hogy már az elején hiányzik a bizalom. Miért is jobb a papír, mint az adott szó?
Szerződésszegésnek nevezünk minden olyan esetet, amikor a fél a szerződéses kötelezettségét nem teljesíti vagy nem a szerződésben, jogszabályban meghatározottak szerint teljesíti. A szerződésszegés sokféle formában megnyilvánulhat. Szerződésszegés például, ha
valaki a kötelezettségét késedelmesen teljesíti,
ha hibásan teljesít,
a szerződésben foglalt tájékoztatási kötelezettségét megsérti,
ha a fél az együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.
Előfordulhat, hogy a szerződésszegés miatt a másik félnek kára származik. A szerződésszegéssel okozott kárt a szerződésszegő fél köteles megtéríteni. A kár megjelenhet tényleges értékcsökkenés formájában, például, ha a szerződésszegés következtében a másik fél valamely vagyontárgya megrongálódik. A kár jelentkezhet a károsultnál elmaradt vagyoni előny formájában, például ha a késedelmes teljesítés miatt a másik félnél bevételkiesés jelentkezik. A szerződésszegéssel okozott károk körébe tartoznak a károsultnál felmerült azon többletköltségek is, amelyek az őt ért kár kiküszöböléséhez voltak szükségesek.
Kép: PP
Mentesülés a felelősség alól
Ahhoz, hogy a szerződést megszegő fél mentesüljön a kártérítési felelőssége alól, szigorú feltételeknek kell megfelelnie. A mentesüléshez három feltétel egyidejű teljesülése szükséges. A szerződésszegő félnek bizonyítania kell, hogy
a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,
a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta,
és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
Mire jó a garanciaszerződés?
A gazdasági életben gyakoriak a különböző biztosítéki jellegű kötelezettségvállalások, illetve szerződések. A biztosítéki jellegű szerződések egyik típusa a garanciaszerződés, amely alapján a garanciavállaló meghatározott feltételek fennállása esetén fizetést köteles teljesíteni. Melyek a garanciaszerződés alapvető szabályai? Megtagadhatja-e a garantőr a kifizetést?
A fél ellenőrzési körén kívül esnek rendszerint az olyan külső körülmények, amelyekre nem tud hatást gyakorolni. Biztosan ilyennek számítanak az ún. vis maior események, mint például a természeti csapások. Ellenőrzési körön kívüli körülmények például a háborúk, általános sztrájkok. Nem számít viszont ellenőrzési körön kívül eső oknak például az üzem belső működésében előálló meghibásodás, zavar.
Előre nem látható a körülmény, ha azt a szerződésszegő fél nem látta előre, és megfelelő körültekintés esetén sem láthatta volna előre annak bekövetkezését. A felek kötelesek arra, hogy a szerződésszegésre vezető körülményt elkerüljék, illetve a szerződésszegés miatt fenyegető vagy bekövetkezett kárt elhárítsák. A szerződésszegés jellegétől és a körülményektől is függ, hogy elvárható volt-e az elkerülés, vagy a kárelhárítás.
A felelősség korlátozása, kizárása
A szerződő feleknek lehetősége van arra, hogy a szerződésben kizárják vagy korlátozzák a szerződésszegésért való felelősséget. Például megállapodhatnak a kártérítési felelősség összegszerű korlátjában, vagy akár enyhébb feltételeket is meghatározhatnak a felelősség alóli kimentés körében.
Nem megengedett a kártérítési felelősség kizárása, illetve korlátozása a szándékosan okozott, valamint az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegés esetén. Egyes esetekben a jogszabályok tartalmaznak olyan egyedi szabályokat, amelyek meghatározott esetekben tiltják a felelősség korlátozását vagy kizárását. Például a veszélyes üzemi tevékenységek körében (pl. gépjárművek, építési tevékenység stb.) csak a dologi károk tekintetében lehetséges a felelősség korlátozása.
A szerződés megerősítésének és biztosításának egyik gyakori módja a kötbér kikötése a szerződésben. A kötbér egyrészt ösztönözheti a szerződés teljesítését a kötelezett részéről, másrészt szerződésszegés esetére egyfajta átalány-kártérítésként szolgál a jogosult számára. Melyek a kötbér alapvető szabályai, és milyen típusú kötbérről beszélhetünk?
