Az elmúlt fél évtizedben folyamatosan nőtt a Kína és Magyarország közötti export-import forgalom. A Kínából Magyarországra behozott áruk értéke 2017-ben 200 milliárd forinttal bővült, és már közel 1460 milliárd forintot tett ki, míg az exportforgalom 735 milliárd forintra nőtt.
Mára az Európai Unió legfontosabb harmadik országbeli külkereskedelmi partnere is Kína, az kínai behozatal a teljes EU import közel 25 százalékát teszi ki.Az unióba legnagyobb volumenben gépipari termékek érkeznek, de textiltermékek aránya is eléri 10 százalékot.
Az elmúlt évben érdemben nőtt az Európai Unióba érkező, és Magyarországon közösségi szabadforgalomba helyezett kínai áru volumene, amely elsősorban a vámkezeléshez kapcsolódó tevékenységeken – munkahely és infrastruktúra-használati díj – keresztül jelentős költségvetési többletbevételt jelent.
Ebben kulcsszerepe lehet a magyar vámkezelés hatékonyságának: kritikus pont a vámeljárások számának folyamatos növekedése – elsősorban az e-kereskedelem miatt – ha ezt nem tudjuk kezelni, akkor nem fog rajtunk keresztül menni az áru. A problémát elsősorban az alacsony vámértékű, kockázatos áruk – ruházati termékek, lábbelik – kezelése jelenti, ezért a vám szakterületet kiszolgáló IT rendszerek továbbfejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő áruforgalom (különös tekintettel az e-kereskedelemben beérkező áruk) vámkezelése gyorsan és kulturáltan megtörténhessen.
Amennyiben a Távol-Keletről az Európai Unióba irányuló konténeres áruk nemcsak áthaladnak Magyarországon, hanem itt is vámolják el őket – azaz léptetik be hivatalosan az uniós piacra –, akkor a folyamatban résztvevő logisztikai szereplők jelentős, konténerenként mintegy 180-280 ezer forint plusz bevételre tehetnek szert.