Hiába indult növekedésnek a gazdaság, a cégstatisztikára még rányomja bélyegét a válság – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató féléves jelentéséből. A második negyedévben 10 297 cég szűnt meg Magyarországon, ilyen sok vállalkozást soha korábban nem törölt a cégbíróság. Az érték 12 százalékkal haladja meg az előző negyedévi szintet, és több mint 13 százalékkal az előző év azonos időszakának eredményét. Az első félév egészéről ugyancsak elmondható, hogy rekordmagas megszűnési rátát hozott, az első hat hónapban regisztrált 19 615 törlés ugyanis 10 százalékkal haladja meg a 2013-as második félévi adatot.
„A rossz hírek ellenére látunk némi reményt, hogy középtávon egyre több vállalkozás áll stabil fejlődési pályára – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezetője. A cégvezető szerint jó jel, hogy a felszámolási eljárást követően megszűnő cégek száma már csökkenni látszik, vagyis egyre kevesebb cég hagy maga után kifizetetlen adósságokat. – A felszámolási eljárás útján megszűnt vállalkozások számának csökkenése mindenképp jó jel a költségvetési intézmények és a versenypiaci szféra számára is. Igaz, hogy a csökkenés lassú, de a kevesebb adótartozás és kifizetetlen számla hosszú távon a gazdaság stabilizálódását szolgálja” – mondja Tóth Tamás. A második negyedévben a törlések felét rendelte el felszámolási eljárás eredményeként a cégbíróság, tavaly a második negyedévben viszont még 66 százalék volt ez az arány.
Az ügyvezető kifejezetten pozitívumként értékeli, hogy ez előző negyedévi megugrás után ismét visszaesett a cégalapítások száma Magyarországon. „Az elmúlt évek jogszabályváltozásainak hatására a hazai cégstruktúra irreális növekedése megállt, az igazi áttörés azonban még várat magára. Továbbra is nagy a cégfluktuáció, aránytalanul sok a mikrovállalkozás, és az elaprózott tőkeszerkezet sem segíti a gazdaság versenyképességét” – mondja az igazgató. Szerinte sokat elárul a hazai üzleti etikáról, hogy az első negyedévben, az új polgári törvénykönyv hatálybalépése előtt csaknem kétszer annyi cég alakult, mint a második negyedévben. Ez az arány is azt mutatja, hogy a jogszabályváltozások legalább olyan hatással vannak a hazai cégvilágra, mint a gazdasági folyamatok. (Az adóhivatal is csúcsra járt tavaly.)