A Google azért lett nagyszerű üzlet, mert a kiváló keresőalgoritmus mellett sikerült megtalálniuk az eladható üzleti modellt. A célzott reklámozásnak valójában már nem sok köze van a paging algoritmushoz. Az üzleti innováció nélkül a technológiai újítás a fiókban maradt volna. Ezt az utat követték a Tresorit megálmodói is.
– Nekünk is rá kellett jönnünk, hogy az általunk szabadalmaztatott technológia hogyan válik eladhatóvá. A kezdeti kutatásunk a peer-to-peer technológiára vonatkozott, az üzlet viszont a felhőszolgáltatásban van, ahol a biztonság kulcskérdés. Nem feltétlenül csak a nagy ötlet hozza a nagy pénzt – állítja Lám István, a Tresorit alapítója. – A globális siker titka, hogy megtaláljuk a technológiai innovációnak azt a felhasználási területét, amiért sokan hajlandóak fizetni.
Nem kisebb célt tűztek ki a Tresorit alapítói maguk elé, mint hogy a magyar startup rövid időn belül a legnagyobb globális piaci részesedéssel rendelkezzen a felhőszolgáltatók körében. Azt szeretnék elérni, hogy a vállalkozás a titkosított felhőpiac egyes számú innovátora legyen világszinten.
A kezdetek
2009-ben Lám István a BME mérnök-informatikus hallgatójaként felkereste docensét, dr. Buttyán Leventét, hogy a titkosított peer to peer hálózatokkal szeretne foglalkozni biztonsági szempontból.
– Szerettem volna feltölteni az adataimat, de nem bíztam semmilyen rendszerben. Már fél éve dolgoztam a biztonságos titkosítás algoritmusán, amikor rájöttem, hogy ez nagyobb falat, mint gondoltam. Ekkor kezdtem társakat keresni. Csatlakozott hozzám két mérnök-informatikus hallgató, Szebeni Szilveszter és Eisenberger András. Az első eredményekkel számtalan tudományos díjat nyertünk, de már akkor sejtettük, hogy ezeket üzletileg is lehet hasznosítani. A sikeres technológiai projekt azonban önmagában nem garantálja az üzleti sikert. Meg kellett találni, hogy hol van a gyakorlati életben haszna a tudásunknak. Rájöttünk, hogy a peer-to-peer fájlrendszerekkel való titkosított fájlmegosztásban elért eredményeink kiválóan alkalmasak a felhő alapú rendszerek feltörhetetlenné tételére is – mesél a nem is olyan távoli múltról Lám István.
2010-ben még gyerekcipőben jártak a felhőmegoldások, olyannyira, hogy a biztonsági problémák fel sem merültek a laikusokban. Nem volt igény a titkosításra, holott a felhőszolgáltatásoknál is az történik, mint a peer to peer hálózatokban: egy harmadik, nem megbízható félnek adom át a féltve őrzött adataimat.
A profil, ami döntésre késztet
2010-ben, amikor csak néhány elszánt szakmabeli volt tisztában az akkor még nagyon új felhőszolgáltatások biztonsági kihívásaival, Lám Istvánék egyetemistaként az egyetem neve alatt adták be kutatásukra a szabadalmi kérvényt. Sokan a hazai egyetemi kutatóműhelyek státuszát okolják a csekély számú magyar innovációért, ők viszont példát szerettek volna mutatni arra, hogy az egyetemmel közösen is el lehet indulni a világsiker felé.
– Nagy üzletet terveztünk, és ezt tisztán akartuk. A szabadalmat az egyetem anyagilag is támogatta. Ezután hoztuk létre a vállalkozást, és profilt váltottunk. A Tresorit egyszerűen használható, felhő alapú, biztonságos fájlszinkronizáló szoftver, kifejezetten üzleti felhasználók bizalmas adatainak a megosztására – mutat rá a cégalapító ötletgazda.
A 2011 őszén létrehozott kft.-ben Szebeni Szilveszter, Lám István és Eisenberger András, valamint a BME CrySyS Laboratóriumának vezető docense, dr. Buttyán Levente voltak tulajdonosok. Egynek lenni az egyre több felhőszolgáltató közül viszont még mindig nem kecsegtet globális sikerrel. Időközben Eisenberger helyére az üzleti szemléletet képviselő Szilágyi György lépett, és megkezdődött az üzleti modell kidolgozása. Először úgy vélték, a rendszer megkérdőjelezhetetlen biztonságát kell hangsúlyozni, de hamar rájöttek, hogy az IT-biztonság inkább púp az emberek hátán. Akárcsak egy autónál, alapfelszereltség, és nem extra. A biztonságért soha nem fognak fizetni a felhasználók, a mindennapi üzleti tevékenységük megkönnyítéséért viszont igen.
Az üzleti modell harmadik eleme a UX (user experience). A felhasználói élmény a legtöbb ingyenesen kínált IT szolgáltatás „velejárója”, amelyet sem a biztonság, sem más egyéb nem vált ki.
– Azon dolgozunk, hogy egy néhány perces regisztráció után bárki, komolyabb informatikai tudás nélkül is élvezni tudja a Tresorit nyújtotta biztonságot – mondja Lám.
Idén áprilisban indult el a teljes szolgáltatási spektrum saját szerverparkkal és tárhellyel, természetesen freemium modellben. Az alapszolgáltatás ingyenes, de van egyéni és üzleti csomag. A felhasználók száma szerint skálázható rendszerben a plusz tárhelyért és funkciókért kell fizetni. Ehhez azonban már komoly tőkére volt szükség.
Pénz és csapat
Megvolt az alapkutatás, és megtalálták a felfedezésben rejlő üzleti lehetőséget, ám a kis csapatnak pénzre is szüksége volt, hogy elindítsa a szolgáltatását. Egyéves aktív keresés és tárgyalás után 2012 júniusában zárták le az első befektetési kört. Ebben 380 millió forintot vontak be az Euroventures IV kockázati tőkebefektető alaptól és kilenc magánbefektetőtől. Az angyalokat tudatosan választották ki: nemcsak tőkét kerestek, hanem tapasztalt IT-szakembereket és vállalkozókat, akik a tudásukkal is hasznukra lesznek. Így került a csapatba például Andreas Kemi svéd informatikai vállalkozó, többek között a Scala, UCMS Group társalapítója, a LogMeIn és Quinyx korai befektetője, vagy Szőke Márton, a Yahoo! által 2008-ban felvásárolt IndexTools alapítója, valamint Fejes Balázs, a New York-i tőzsdén jegyzett EPAM Systems Financial Services üzleti egységért felelős igazgatóhelyettese. Ők aktívan részt vesznek az üzletfejlesztésben, sőt Kemi és Szőke a felügyelőbizottságban is helyet kaptak.
– 2013 elején még csak tizenketten voltunk, holott feladat volt bőven, és már pénzünk is lett volna a bővülés finanszírozására. Előbb azonban meg kellett határozni a folyamatokat, kialakítani az egyes feladatköröket és a középvezetői struktúrát. E nélkül nem szabad átlépni a huszonöt fős határt. Ma majd harmincan vagyunk, és folyamatosan keressük az újabb embereket. Nehéz, mert a semmiből kell a tökéleteset megcsinálni anélkül, hogy lenne bármi fogódzkodónk, hogy mihez képest lesz jobb, vagy rosszabb. Elvileg követhetnénk a nagyok vezetési módszereit, de akkor nem lennénk elég innovatívak.
Lám szerint a szerepek pontos leosztása mellett legalább olyan fontos, hogy a szervezet egészként lélegezzen, az egyes részlegek integrálódjanak. Közösen hoznak döntéseket, és a szervezeti struktúra garantálja a gördülékeny kommunikációt.
Laza munkahely
A Tresoritnál van játszószoba, a falak firkálhatóak, és a hűtőből soha nem hiányzik a sör és a Túró Rudi. Esténként nem ritka a közös sörözés, és arra sem néznek ferde szemmel, aki csak délután kettőre ér be az irodába. Hogy túlságosan megengedő lenne a cégkultúra? Lám István szerint az egész arról szól, hogy hogyan lehet kollaborálni, miközben az egyén is érvényesül.
– Ez nem gyár, ahol a felettes jobban tudja, hogy mit kell csinálni, és hogyan kell jobban csinálni. Nálunk adott esetben a beosztott sokkal jobb adott részterületen. Olyan embereket keresünk a csapatunkba, akik önállóak, de képesek egy nagy egész részeként működni. A cégkultúra része, hogy hol húzzuk meg a határt a szabadság és az erős felügyelet között. Magamból indultam ki. Soha nem voltam képes erős felügyelet alatt teljesíteni, de ha szabadon engedtek, szárnyaltam. Ugyanakkor azt is megtapasztaltam, hogy milyen az, ha az ember visszaél a szabadságával.