A precíziós gazdálkodással nincsenek átfedések a vetésnél, szépen zárulnak a sorok, mindenhová csak annyi műtrágya jut, amennyi éppen arra a négyzetcentiméterre szükséges. Betakarításkor csökken a szemszállításra váró szerelvények állásideje, hiszen már a kombájn számítógépe jelez a pótkocsis traktornak, majd amikor melléér, teljesen átveszi az irányítását is, sőt, akár három együtt dolgozó kombájnt is vezérelhet egy tabletről egyetlen ember. A traktoros akár ki is szállhatna. Mindeközben a learatott termény nedvességtartalmát másodpercenként több százszor méri meg egy szenzor, mire a pótkocsi lebillenti a magokat a terményszárítónál, annak működését is beállítják a számítógépek. Aratás alatt pedig készülnek a digitális térképek, amiből a gazda pontosan látni fogja termőföldje adottságait, s egyben elkészül a következő év tápanyag-utánpótlási terve is. Nincs felesleges vetőmagvásárlás, vegyszerpazarlás, gázolaj-pocsékolás.
A magyar i-Cell friss felmérésében a megkérdezettek 79 százaléka nyilatkozott úgy, hogy precíziós megoldásokkal a környezeti terhelést csökkenteni tudja. A gazdák 50 százaléka részben, 43 százaléka pedig teljes mértékben egyetért azzal, hogy a működtetés így megvalósított optimalizálásával jobban meg tudja óvni a munkára használt járműveit is, és 57 százalékuk egyúttal komoly üzemanyag-megtakarítást tapasztalt a precíziós gazdálkodási fejlesztésnek köszönhetően – vagyis tisztán látják a lehetséges előnyöket.
A környezetvédelmi és jelentős hatékonyságnövelési szempontok mellett (az informatikai eszközök alkalmazása révén a termelésben hektáronként 2,5 eurós, az üzemszinten bevezetett újdonságok révén pedig akár hektáronként 80 eurós megtakarítás lenne elérhető) rövidesen uniós elvárás lesz a változtatható öntözés, a precíziós sorközművelés és talaj-előkészítés, vele a vetőmag, a növényvédő szerek, valamint a trágya elosztása vagy akár az automata kormányzás átültetése a hazai gyakorlatba a 2050-re előirányzott uniós energiapolitikai célok elérésének érdekében.
A tudás hiányzik
Ugyanakkor az ez irányú fejlesztések szélesebb körű piaci penetrációjának gátat szabhat a sok esetben bonyolult technológiai részletkérdések tisztázatlansága, illetve a gazdák célzott továbbképzésének hiánya. Egy friss felmérés szerint a gazdák 46 százaléka nem használ precíziós gazdálkodással kapcsolatos eszközöket, 25 százalékuk azért, mert nem ismeri az azokkal járó előnyöket – mondta el Farkas Károly, az i-Cell Kft. operatív igazgatója.
„A gazdák legfőbb célkitűzéseiben jól azonosítható az igény a precíziós gazdálkodásra, miként az is látszik, hogy bizonyos tevékenységek nagy fejfájást okoznak a mindennapokban, holott nagy részükre a precíziós fejlesztések megoldást nyújtanának. Ezért korántsem meglepő adat, hogy a gazdák 50 százaléka lenne hajlandó technológiai továbbképzésen részt venni, 38 szűzalékuk pedig csak akkor, ha mindez nem járna komolyabb költségekkel. A magyar agrárszektor versenyképességének fenntartásában és növelésében tehát kulcsfontosságú lehet olyan, a célirányos technológiai továbbképzéssel kapcsolatos javaslatok megfogalmazása, amelyek minél inkább az érdekelt és a haladásra nyitott gazdák véleményein és várakozásain alapszanak” – hangsúlyozta Farkas Károly.
Jöhet a következő szint
„A gazdák már túl vannak azon, hogy csak a navigációs eszközöket, mint például az automata kormányzást használják, most már kezdenek az igazi precíziós gazdálkodás felé fordulni. Jöhetnek tehát a változó tőszámú vetéshez, a helyspecifikus műtrágyaszóráshoz és a precíziós talajmintavételhez használható szoftverek” – nyilatkozta az agrotrend.hu-nak dr. Gyódi Péter, a Smart Farming Kft. vezetője.
A szakemberek szerint a további terjedéshez fontos lenne a precíziós gazdálkodás elindításának valódi beruházási költségeinek megismerése, ami valójában jelentősen alacsonyabb a tipikus várakozásoknál. A traktorokba épített automatikus kormánytest és GPS-vezérlés az alap, de ez egyre több helyen már egyébként is rendelkezésre áll. A szakemberek szerint azonban jó mintavételekkel és az újabb és újabb fejlesztések – már több startup is foglalkozik például olcsó mintavevő egységek fejlesztésével – igénybevételével a kisebb gazdálkodások számára is elérhető költségekkel indulhat az „okos termesztés”.
Nemrég például a Magyar Telekom által alapított fenntarthatósági díjat, a Delfin díjat nyerte el egy precíziós terményszállítást támogató innováció. A Videokontroll fejlesztésének segítségével megelőzhetőek a szárítótüzek, egészségesebb, kevesebb toxint tartalmazó élelmiszer és takarmány állítható elő, kisebb energiaköltség és a korábbihoz képest csökkenő környezeti terhelés, alacsonyabb a CO2-kibocsátás mellett. A rendszer utólag a keresztáramú szárítókba építhető be. Ezután a kezelő minden fontos információt lát egy monitoron, ami a folyamat precíz irányításához kell. Az adatok interneten keresztül is láthatóak, sőt a tulajdonos egy mobilapplikáció révén, telefonján is követheti a szárító működését. A fejlesztők elmondása szerint az esetek nagy százalékában egy év alatt megtérül a befektetés, a további években pedig javítja a gazdaság nyereségességét.
Az uniónak is kell
Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár egy tavalyi konferencián hangsúlyozta: az elektronizálás és az informatikai rendszerek alkalmazása tovább erősödik részben az európai uniós elvárások miatt, részben a gazdálkodók és a kormányzati működés könnyítése érdekében. A korszerű informatikai megoldások akadálytalan információáramlást tesznek lehetővé az élelmiszer-gazdaság valamennyi szereplője között. Továbbá gyorsabb, átláthatóbb és könnyen feldolgozható adatokat biztosítanak a piaci folyamatokról és fejleményekről, a fogyasztó számára pedig az élelmiszeripari termékek összetevőiről, gyártási módjáról, származásáról, útjáról.
Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár kiemelte: folyamatosan bővül az elektronizálással érintett támogatási jogcímek köre, tehát komoly ösztönzőt jelentenek az informatikai eszközök mind erősebb használatára. De az egyre fokozódó adatkezelési, adminisztrációs feladatok is szolgálhatnak ösztönzőként. Az uniós támogatások elnyeréséhez ugyanis rengeteg adminisztrációs munka is kötődik.
A precíziós gazdálkodáshoz használatos rendszerek az egységes területalapú támogatási rendszerből igényelhető támogatáshoz szükséges adatlapok kitöltéséhez is segítséget nyújthatnak, hiszen képesek teljesen automatikus módon monitorozni, illetve egy gombnyomással táblázatokba rendezni ezeket az adatokat – mondják az i-Cell szakértői.
