Pomázi Gyula kiemelte, hogy a járműipar mellett számos olyan ágazat - többek között az egészségipar, a vegyipar, a zöldgazdaság vagy a feldolgozóipar - működik Magyarországon, amelyben jelentős a hozzáadott belföldi érték aránya.

A középvállalkozások többnyire stabil lábakon állnak, de a mikro- és kisvállalkozásoknak segítségre van szükségük, mert jelentős részük tőkehiánnyal küzd és partnereket keres - tette hozzá.  Kihívásnak nevezte emellett a rendkívül erős nemzetközi versenyt és azt is, hogy az ipar digitalizációja minden ágazatra másként hat, így nincsenek minden területre érvényes, átfogó megoldások, meg kell találni az egyedi fejlesztési lehetőségeket.

Húz a járműipar - Kép: ZF Lenksysteme Hungária Kft.

A helyettes államtitkár közölte, hogy a kormány idén csaknem 80 milliárd forinttal segítette az iparfejlesztést különféle támogatásokon keresztül.

Bárdos Krisztina konzorciumvezető, a projektlebonyolító konzorciumban részt vevő IKFA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója ismertette: az Ipar 4.0 Mintagyár a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) 2,35 milliárd forint keretösszegű támogatásával a kis- és középvállalkozásokat készíti föl a negyedik ipari forradalomnak is nevezett ipar 4.0 kihívásaira.  A programban részt vevő cégek országszerte különféle bemutató programokon, valamint november 17-én a 25 üzem részvételével megrendezendő Modern gyárak éjszakáján ismerhetik meg a korszerű ipari rendszereket.

Ezen túl a projekt teljes időtartama alatt 6 mintagyár és egy technológiai központ ismerteti meg valós környezetben a jó gyakorlatokat, az ipar 4.0 alapú termelési rendszereket és technológiákat, termelésszervezési és vállalatirányítási elveket a résztvevőkkel, akik 2020-ig ipar 4.0 minősítést szerezhetnek, továbbá egyéni fejlesztési tervet is készítenek számukra - részletezte a konzorciumvezető.

Bárdos Krisztina hangsúlyozta, hogy a felméréseik szerint az érintett vállalkozások 87 százaléka nyitott a fejlesztésekre, és bár legnagyobb részük kapacitásbővítésben gondolkodik, egyre többen szeretnének korszerűsítő beruházásokat és alkalmazottaik továbbképzését is sokan tervezik. Hozzátette, hogy a fejlesztésekre jelenleg a középvállalkozások sokkal felkészültebbek, mint a mikro- és kisvállalkozások, az innovációs készség arányos a cégek méretével.

Vityi Péter, a konzorciumban részt vevő Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) alelnöke elmondta, hogy az ipar digitalizációja lehetővé tette az egyedi tömegtermelést, az ágazat a hatékonyság új szintjére lépett, a gyártás jelentősen felgyorsult, a termelési veszteségek csökkentek.

Hangsúlyozta, hogy a termelékenység kulcsa ma már nem elsősorban a kapacitásnövelés, hanem a kapacitások jobb kiaknázása. A vállalkozóknak ezért rá kell jönniük, hogy egy új gépsor beszerzése helyett jobban járhatnak a már meglevő berendezések hatékonyabb kihasználásával.