Munkáltatói terheken például több szempontból könnyítenének, és a KATA-sok is jobban járhatnak. Az adóeljárási szabályokban ugyanakkor szigorítás várható, és minden 60 milliárd forintnál nagyobb forgalmat bonyolító céget automatikusan ellenőriznének, ha két évnél hosszabb ideig nem érnek el nyereséget.

A MAZARS adószakértő cég új, az őszi adócsomagot vizsgáló elemzésében azt írja, hogy egyre inkább ez a kettős beterjesztéssel dolgozó rendszer lesz a szokás az adócsomagok esetében.

„A logika a két változtatási hullám mögött az lehet, hogy az első csomaggal megtörténnek a drasztikus módosítások (például a cafeteria rendszer átalakítása), majd ősszel a visszajelzések alapján ezt követi a finomhangolás, a részletszabályok kijavítása, pótlása.” – mondta H. Nagy Dániel adóigazgató.

A cafetéria nem tér vissza

A drasztikus módosításokról szólva, a cafeteria rendszer átalakításában szinte semmiben sem hátrált meg a kormány. Kizárólag a lakáscélú hitel kedvezményes kamata kerülne vissza az adómentes körbe. tehát ezt követően csak igen szűk körben lehet majd adókedvezménnyel juttatásokat adni az alkalmazottaknak.

„Az otthonteremtés esetében azonban tenne néhány apróbb kedvezményt a kormány. Noha a lakóingatlanokra alkalmazható, 5%-os adókulcsot továbbra is kivezetik, átmeneti könnyítést hoznának. Még abban az esetben is a kedvezőbb kulcs lenne alkalmazható, ha a tényleges teljesítés 2019. december 31. után lesz, de jövő év végén az ingatlan készültségi foka már szerkezetkész, és tulajdonjog bejegyzéshez szükséges adásvételi szerződést a földhivatalhoz már benyújtották” – hangsúlyozta H. Nagy Dániel.

A munkáltatók jobban járnak

Több helyen a munkáltatói terheken is könnyítene a kormány. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozásokat például azzal segítenék, hogy a szociális hozzájárulási adó csak felét kellene fizetniük a kutatáshoz kapcsolódó bérköltségük után. A kormányzati leépítések miatt elbocsátott nyugdíjkorhatár előtt állók újrafoglalkoztatását is támogatnák.  Alkalmazásuk esetén nem kellene szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni a minimálbér négyszereséig. Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók esetében pedig csak a 15%-os személyi jövedelemadót kellene megfizetni.

„A vállalkozások és vállalkozók adózását másban is kedvezőbbé tenné a kormány. Létrehoznák például a csoportos társasági adóalanyiságot, amelyet – a NAV engedélyével – azok a vállalatok kérhetnének, amelyek között legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn. Szintén nagy változás jön az alanyi áfa mentes vállalkozóknak, hiszen az értékhatárt az eddigi 8 millióról 12 millióra emelnék jövőre, amiből a legtöbb KATÁ-s is profitálhat ” – emelte ki az adóigazgató.

Változnak a határidők

Fontos újdonság, hogy változtatnak az adóeljárási szabályokon. Jelenleg ugyanis 365 napban maximalizálták az adóellenőrzési eljárások határidejét, a tapasztalatok szerint azonban ez nem mindig volt elengedő a megfelelő döntéshozatalhoz. Épp ezért jövőre az ügyintézési határidőbe újra nem számítana bele a hiánypótlást és a tényállás tisztázásához szükséges adatok benyújtását felemésztő időszak.

„A kormány komolyan változtatna a nagy áruházakat érintő veszteségszabályokon is. Jelenleg ugyanis be kellene zárni azokat a 15 milliárd forintos árbevételt elérő kereskedőcégeket, amelyek két egymást követő adóévben nem érnek el nyereséget. Ezt a határt 60 milliárdra emelnék, és a szabályt minden szektorra kiterjesztenék. Bezárás helyett ugyanakkor „csak” kötelező NAV-ellenőrzést kapna az érintett cég” – mondta H. Nagy Dániel.

A felsorolt változtatások egyelőre még csak javaslatok, azokat a parlamentnek meg kell szavaznia. Ez várhatóan novemberben történhet meg, és addig még elképzelhetők további módosítások az adócsomagban.