A törvény előírja a vizsgálat és a vizsgáló pártatlanságát. Bár a jogszabály konkrétan nem határozza meg, hogy mit ért a pártatlanság követelménye alatt, az azt hivatott biztosítani, hogy a bejelentés kivizsgálása elfogulatlanul és objektív módon történjen. Ennek értelmében a vizsgáló nem lehet olyan személy, aki a bejelentéssel érintett cselekményhez vagy személyhez kötődik, vagy kötődni látszik. A bejelentővédelmi rendszer hatékony működését megkérdőjelezné a pártatlanság hiánya. A folyamat kiszervezése esetén a külső megbízott pártatlansága mellett az összeférhetetlenségi szabályokat is be kell tartani.
A törvény lényeges pontja a bejelentő védelme. Ez azt jelenti, hogy a jogszerűen megtett bejelentés esetén a bejelentőt nem érheti megtorlás, például nem lehet emiatt jogszerűen megszüntetni a munkaviszonyát. Ha mégis ilyesmi történne, akkor a bejelentő egyebek mellett mentesül a titoktartási kötelezettség alól: nem terheli felelősség a védett titok (például üzleti titok, know-how) felfedéséért, ha arról jogszerűen van tudomása, és azt a jogszerű bejelentés érdekében felfedi. Emellett az ilyen retorziókkal szemben bírósághoz is fordulhat.
„A cégeknél a törvénynek való megfelelést akkor is meg kell vizsgálni, ha már létezik náluk működő visszaélés-bejelentő rendszer. Az eredmény alapján előfordulhat, hogy a rendszert hozzá kell igazítani az új szabályokhoz, ez jelenti a folyamat és a dokumentáció pl. szabályzatok, tájékoztatók hozzáigazítását az új Panasztörvény előírásaihoz.” – mondta dr. Takács Nóra a KPMG szakértője. Érdemes figyelni például az írásbeli és szóbeli bejelentés lehetőségének biztosítására, illetve a pártatlan kivizsgálással kapcsolatos előírásokra!
