Egyszerűsítések a lényegesség elvében

A törvénymódosítás egyik visszatérő eleme a „kettős lényegesség” elvének „lényegesség” elvére egyszerűsítése. Az ESG törvény jelenleg alapelvi szinten írja elő a kettős lényegességet, azaz, hogy a vállalkozásoknak kockázataikat és azok lényegességét értékelniük kell egyrészt „kintről befelé”, vagyis, hogy a külső fenntarthatósági kockázatok hogyan hatnak a vállalkozás működésére, másrészt „bentről kifelé”, azaz, hogy a vállalkozás működésének hatásai hogyan értékelhetők környezeti és társadalmi szempontból. A törvény az ESG beszámoló tartalmának meghatározásakor is ezt a megközelítést követi.

A tervezet értelmében a „kettős” szó elhagyásával a törvény a jövőben csak a „lényegesség elvére” hivatkozna, ugyanakkor a tervezet azt nem módosítaná, hogy a vállalkozások kötelesek megfelelő információkat nyilvánosságra hozni és ESG beszámolójukban bemutatni mind a vállalkozás működését befolyásoló fenntarthatósági kérdéseket, mind a náluk felmerülő ESG kockázatokat, valamint ezek emberekre és környezetre gyakorolt hatásait. Ez a módosítás a jelentési kötelezettségeket feltehetőleg nem változtatja meg lényegesen, de egyszerűsítheti a szabályozást.

A beszállítói láncot, annak tagjait érintő módosítások

A módosítás lehetővé teszi, hogy azok a vállalkozásnak nem minősülő, azaz ESG beszámoló benyújtására nem kötelezett cégek, akik az ESG adatszolgáltatást önként vállalják vagy részükre ezt jogszabály írja elő, a kötelezettségüknek ESG beszámoló készítésével, valamint az ESG kérdőív kitöltése mellett már az SZTFH rendeletében az egyes beszállítói csoportokra megállapított kérdőívek, ún. szállítói kérdőívek kitöltésével is eleget tehetnek önkéntes alapon.