A Deloitte idén második alkalommal mérte fel a cégek kutatásfejlesztési tevékenységének megvalósítását befolyásoló tényezőket a hazai közép- és nagyvállalatok körében. Az elemzés külön kitér az idei évtől hatályban lévő K+F jogszabályi környezetváltozásokra és az új minősítési eljárásra is. A hazai felméréssel egyidejűleg Szlovákiában és Csehországban is végzett hasonló kutatást a Deloitte, ami lehetőséget nyújtott az országok közti különbségek megismerésére is.
A Deloitte felmérése szerint a ráfordítások mértéke lényegesen eltér az egy évvel korábbi eredményektől. Míg 2010-ben a vállalatok többsége (62%) árbevétele 1 százaléknál kisebb szeletét költötte K+F-re, 2011-ben érezhetően megnőtt azoknak a vállalkozásoknak az aránya (38-ról 59 százalékra), amelyek 1 százalékot meghaladó mértékű K+F ráfordításról számoltak be. Ez az érték a növekedés ellenére valamivel elmarad a cseh és a szlovák eredményektől, ahol a válaszadók 65 illetve 78 százaléka költ az árbevétele 1 százalékánál többet kutatás-fejlesztésre.
A jövőbeli tervekre vonatkozóan a válaszadók óvatosabbnak bizonyultak: az elkövetkezendő két-három évben a hazai cégek nagyobb része tervezi a K+F ráfordításai csökkentését 2011-hez képest, mint ahányan a ráfordítások növelésével számolnak. Hasonló tendenciák olvashatók ki a szlovák vállalkozások válaszaiból is - a felmérés szerint a vizsgált országok közül egyedül a cseh cégek között vannak tehát többen azok, akik K+F ráfordításaik növekedésével számolnak, mint azok, akik csökkenésre számítanak az elkövetkező két-három évben.
Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója hozzátette: Miközben a K+F tevékenységek folytatását befolyásoló külső tényezők a vizsgált államokban jobbára megegyeznek, azok szerepét az egyes országok válaszadói másként súlyozzák. Magyarországon a tavalyi eredményekhez hasonlóan a cégek idén is a szabályozói környezet kiszámíthatóságát tartották a legfontosabb tényezőnek, amit a támogatások mértéke, valamint a tapasztalt és képzett K+F szakemberek rendelkezésre állása követ. Csehországban és Szlovákiában ezzel szemben a megfelelően képzett K+F szakemberek rendelkezésre állása áll az első helyen, amit mindkét országban csak második helyen követ a támogatások mértéke.
A különbség hátterében vélhetően az áll, hogy míg Csehországban és Szlovákiában a szabályozási környezet hosszú ideje nem változott jelentősen, addig Magyarországon az elmúlt években több, lényegi kérdésekre is kiterjedő változtatás történt. A felmérés eredményei jól mutatják, hogy a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség a megfelelő K+F rendszer kialakításának - és a vállalati K+F ráfordítások növekedésének - az alapját jelentik.
