A 2014 és 2020 közötti időszakban a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az európai beruházási terv céljainak megfelelően duplázzák meg az európai strukturális és beruházási (esb-) alapok révén a pénzügyi eszközök, például kölcsönök, garanciák és részvények formájában történő beruházásaikat. Corina Crețu regionális politikáért felelős biztos kijelentette: „A pénzügyi eszközökkel kevesebb közforrás felhasználása mellett lehet hatékonyan beruházni új ötletekbe, vállalkozásokba és az uniós polgárok tehetségébe. Ezek az eszközök hatalmas lehetőségeket kínálnak a magántőke mozgósítására, amelyet az esb-alapok befektetésekor teljes mértékben ki kellene használni.”
Az esb-alapokról szóló rendelettel és az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal eleve összhangban álló használatra kész pénzügyi eszközök célja, hogy a tagállamok körében a hagyományos támogatások helyett a megújuló pénzügyi támogatás elterjedését segítsék, valamint kombinálják a magán- és közforrásokat.
Bővült a szóban forgó eszközök felhasználási köre és így magában foglalja a kkv-k támogatása, az energia- és az erőforrás-hatékonyság, a digitális technológiák, a fenntartható közlekedés, a kutatás-fejlesztés és az innováció területét is.
Az új keretrendszer bevezeti az említett új szabványosított, használatra kész pénzügyi eszközöket, amelyekre előre meghatározott feltételek vonatkoznak és amelyek készek a mihamarabbi alkalmazásra. Az esb-alapok pénzügyi eszközök révén történő felhasználására vonatkozó, 2014 és 2020 közötti keretet érintő változásokról itt talál bővebb információt.
A Bizottság további két új eszközt vezet be:
- Az egyik az induló innovatív vállalkozások és kkv-k számára forrást biztosító társbefektetési eszköz. Ennek köszönhetően az említett vállalkozások továbbfejleszthetik üzleti modelljüket és további forrásokhoz juthatnak egy fő pénzügyi közvetítő által kezelt kollektív befektetési forma révén. A köz- és magánforrásokat ötvöző beruházás teljes összege kkv-énként elérheti a 15 millió eurót. A 2007 és 2013 közötti időszakban a társbefektetési eszköz egyik példája a SAS JEREMIE volt, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak felhasználásával vonzott magántőkét és fektette be a franciaországi Languedoc-Roussillon régió csúcstechnológiát alkalmazó kis- és középvállalkozásaiba.
- A másik új eszközt a városfejlesztési alap jelenti, amely a fenntartható városi projekteket fogja támogatni például a közösségi közlekedés, az energiahatékonyság vagy a városi területek megújulása területén. A projekteknek pénzügyi szempontból életképeseknek kell lenniük és az integrált városfejlesztési stratégia részét kell képezniük. A köz- és magánforrásokat ötvöző beruházás teljes összege projektenként elérheti a 20 millió eurót. Az esb-alapok forrásaiból és legalább 30%-os magántőke részvételével nyújtott támogatás pénzügyi közvetítő által kezelt hitelalap formáját ölti. Ilyen városfejlesztési alapot hoztak létre a 2007–2013-as időszakban a lengyelországi Pomerániában.