Kobaltból a Kongói Demokratikus Köztársaság rendelkezik a jelenleg ismert készletek 73 százalékával, lítiumból Ausztrália 51, Chile pedig közel 26 százalékos részesedéssel bír. Nikkelből Indonézia birtokolja a lelőhelyek több mint 60, grafitból pedig Kína a több mint 77 százalékát. 

Sajnálatos módon az Európai Unió az erőforrások tekintetében biztosan nem tudja felvenni a versenyt a korábban említett nagy erőközpontokkal, főleg az Egyesült Államokkal és Kínával. Beszédes adat, hogy a ritkaföldfémek bányászatában Kína a piac közel 70 százaléka felett diszponál, majd az Egyesült Államok jön közel 20, és Ausztrália 5 százalék körüli részesedéssel. A feldolgozásban még nagyobb a kínai túlsúly, hiszen megközelíti, a fémfinomításban és mágnesötvözetgyártásban meg is haladja a 90 százalékot.

A körforgásos gazdaság lehet a kiút

Az Európai Unió és benne Magyarország kiszolgáltatottsága rendkívül magas a napjainkban kritikusan fontos nyersanyagok kereskedelmét illetően. Emellett az innovatív technológiák fejlesztésében is lemaradt a kontinensünk. 2022-ben a globális kutatásfejlesztési kiadások 18 százaléka volt köthető az Európai Unióhoz, ráadásul ezek jelentős része államilag finanszírozott programokra támaszkodott. A K+F kiadások (ami az uniós GDP mindössze 2,2 százaléka) vállalati finanszírozásának aránya az EU-ban mindössze 58 százalék, szemben az Egyesült Államokban és Kínában látott 73 százalékkal.