„Úgy gondolom, hogy a nyersanyagfüggőség mérséklésében az Európai Unió számára a körforgásos gazdaság fejlesztése lehet a kitörési pont” – tette hozzá Wieder Gergő. A termelésben felhasznált erőforrások újrafeldolgozása komoly potenciált rejt magában, annak ellenére is, hogy a 2023-ig terjedő húsz évben alig nőtt, és mindössze 11,8 százalékon állt a körforgásos gazdaság által visszanyert nyersanyagok aránya.

Az Európai Unióban évente több mint 2 milliárd tonna hulladék keletkezik (egy főre vetítve majdnem 5000 tonna), és bár az újrahasznosítás aránya itt a legmagasabb a világon (közel 50 százalék), évente 55 milliárd euró befektetésre lenne szükség a körforgásos gazdaság megteremtéséhez – vázolta fel a lehetőségeket és a kihívásokat a KPMG szakértője.

„Tudatosabb kockázatkezelésre van szükség európai szinten, hiszen a kitettségünk nem változik, csak más típusú függőségek alakulnak ki” – fogalmazott Wieder Gergő. Magyarország kis, nyitott gazdaságként talán még inkább érintett. Gondolhatunk itt az energia-, vagy ritkaföldfém-importra, az iparszerkezetünkben a járműipar dominanciájára, vagy éppen a dél-, közép- és kelet-magyarországi térségek aszályérzékenységére. De meg kell említenünk a külső vízforrás-függőségünket is, hiszen a felszíni édesvízkészletünk mintegy 95 százaléka határon túli vízgyűjtőkből származik.

A KPMG szakértője azzal zárta előadását, hogy pragmatikus megközelítésre van szükség, ami az egyes vállalatok szintjén is nagyon jól látszik. Hogyha a cégek látják, hogy jól felfogott üzleti érdekük az ESG-szempontok figyelembevétele, a beszállítói láncuk átvilágítása, akkor rögtön proaktívabban állnak hozzá a kérdéshez.