A szakértő a szintén a lapcsoportunk által korábban szervezett ESG konferencián is arról beszélt, hogy a fenntarthatóság nemcsak az egyes vállalatok életében meghatározó tényező, hanem az erőforrások birtoklása egyfajta geopolitikai ütőkártya is lehet az államok kezében, amivel a saját befolyásukat tudják növelni a globális térben. Ezúttal az Egyesült Államok és a Kína közötti kereskedelmi pengeváltások adtak újabb aktualitást az előadásnak, ami rámutatott egy újfajta függőség kialakulására, méghozzá a ritkaföldfémekére.

Globális erőviszonyok átalakulóban

„Ha a globális erőviszonyokban átrendeződés indul el, az mindig konfliktusokkal jár” – fogalmazott Wieder Gergő, aki szerint most a polikrízisek világát éljük. Ezt jól mutatja az is, hogy míg 2000-ben évente átlagosan 6000 fegyveres konfliktus tombolt világszerte, ez 2024-re 20 ezer fölé emelkedett. Jelenleg 39 törékeny állam van, amelyből 21-ben aktív fegyveres konfliktus zajlik. A háborúk miatti halálos áldozatok száma pedig az elmúlt bő két évtizedben az évi átlagos 42 ezerről 194 ezerre nőtt.

A mostani gazdasági átrendeződések jól nyomon követhetők az energiahordozók frontján. 2023-ban a világ földgáz- és kőolajkitermelésének közel fele a három legnagyobb exportáló országból származott. A földgáz esetében az Egyesült Államok, Oroszország és Irán dominálták a piacot, míg a kőolajnál az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Oroszország. Napjainkban viszont az új, fenntarthatósági szempontból előnyös, vagy előnyösnek tűnő iparágak (az elektromos autózás, az akkumulátortechnológia) egyre inkább ellentétbe állítja a fosszilis tüzelőanyagokat az akkumulátor alapanyagok kitermelésével. A piac pedig itt talán még koncentráltabb, mint a fosszilis energiahordozóknál.