„Valószínűleg sok-sok millió fölöslegesen kifizetett adóforintban mérhető az a bizonytalanság, hogy a kis- és mikrovállalkozások a hatályos jogszabályok alapján éppen kötelezettek, vagy nem innovációsjárulék-fizetésre. Sajnálatos, hogy az elmúlt öt évben sokszor változó szabályozás negatív következményei egy egyébként is sérülékeny, forráshiányos kis- és mikrovállalati kört érintenek” – mutatott rá Csizmadia Heléna, a MAZARS adóigazgatója. A szakértő elmondta: a járulékfizetésre kötelezettek körébe a kkt.-k, bt.-k, kft.-k és rt.-k tartoznak, az irányadó jogszabály pedig a Kkv-törvény.
A kis- és mikrovállalkozások sohasem voltak innovációs járulékfizetésre kötelezettek; az innovációs járulék jogszabályi hátterét pedig elsősorban az innovációs alapról szóló törvény (Atv.) tartalmazza. (Ez a törvény határozza meg az innovációs járulék célját is, amely nem más, mint biztosítani az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erősítését, ezen belül különösen a kutatás-fejlesztés kiszámítható finanszírozását.) 2012 előtt az Atv. pontosan meghatározta, hogy a kis- és mikrovállalkozásokat csak a Kkv törvény alapján kell besorolni, ami azt jelentette, hogy ezeket a gazdasági társaságokat – a járulékfizetés szempontjából – elegendő volt önállóan (kapcsolódó és partnervállalkozások nélkül) megvizsgálni.
A kkv kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A mikrovállalkozások összes foglalkoztatotti létszáma pedig 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
A 2012-től megváltozott jogszabályi háttér miatt azonban 2012 és 2015 között a gazdasági társaságokat már nem csak önállóan, hanem kapcsolt és partnervállalkozásaikkal együtt kellett vizsgálni és besorolni. Ezért sok olyan cég, amely a korábbiakban nem fizetett innovációs járulékot, hirtelen kötelezetté vált.
„Ennek köszönhetően a 2015. évtől kezdődően jelentősen szűkült az innovációs járulék megfizetésére kötelezettek köre. Tapasztalataink alapján azonban több vállalkozás is átsiklott a törvényváltozás felett, és a 2015. évre is számolt innovációs járulékkal és be is fizette azt” – tette hozzá Csizmadia Heléna adóigazgató.
Az innovációs járulékot a társasági adóval egy időben kellett bevallani. A befizetett előleg és az innovációs járulék tényleges éves összege közötti különbözetet ugyancsak május 31-éig kellett befizetni, illetve a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Aki tehát az idei bevalláskor megállapította, hogy 2015-től már nem alanya az innovációs járuléknak, az a beadott bevallásában már vissza is igényelhette a korábban előlegként megfizetett összeget. „Akkor sincs azonban semmi veszve, ha minderre csak a bevallás benyújtást követően derült fény, hiszen önellenőrzés benyújtásával még mindig rendezhető és visszakérhető a tévesen befizetett járulék” – mutatott rá Csizmadia Heléna.
A szakértő szerint ugyanakkor körültekintően kell a minősítés elkészítésekor eljárni. Az adókötelezettség szempontjából fontos kkv-kritériumokat (foglalkoztatottak, mérlegfőösszeg) ugyanis az adóév első napján elérhető beszámoló adataival kell összevetni. Ez a legtöbb adózó esetében a 2013. évi beszámolót jelentette, azaz ha ez alapján alatta marad a fenti határértékeknek, akkor a 2015. év tekintetében nem lesz innovációs járulék fizetésére kötelezett – magyarázta a szakértő.
