2012. január 1-től hatályos az a rendelkezés, amely kimondja, hogy a tagok adóazonosító jelét – külföldi tag esetében a külföldit is, hívja fel a figyelmet a Kult Produkció hírlevelében – be kell a cégbíróságnak jelenteni, valamint február 1-jétől a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személyek születési idejét is.
Legkésőbb 2013. február 1-ig bizonyítanunk kell azt is, hogy jogosan használjuk a székhelyünket, telephelyünket, fióktelepünket. Ezt megtehetjük úgy, hogy a társasági szerződéshez ügyvéd által ellenőrzött tulajdoni lapot, bérleti szerződést vagy használatra feljogosító nyilatkozatot csatolunk. Erről részletesebben itt olvashat.
Ezen kívül külföldi cég tagsága esetén három hónapnál nem régebbi cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását, illetve azt az okiratot, amelyből képviselőjének a képviseletre való jogosultsága megállapítható, muszáj csatolni. Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni és mellékelni kell a kézbesítési meghatalmazást.
Főtevékenység meghatározása
Szintén február 1-ig van időnk, hogy a társasági szerződésben a főtevékenységet és valamennyi tevékenységet meghatározzuk, tehát a jövőben nem lesz elegendő a főtevékenység feltüntetése. Mindezt a TEÁOR-ra tekintet nélkül lehet megtenni, viszont a TEÁOR-t a jövőben a cégjegyzékben fel kell tüntetni, tehát a cégbejegyzési kérelemben a TEÁOR kódokkal kell kérni a bejegyzést, vagy a már meglévőt kell eszerint módosítani. A tevékenységi kör módosítása viszont nem igényli a társasági szerződés módosítását; a NAV-hoz történt bejelentés után a módosításokat a NAV elektronikusan közli a cégbírósággal, amely hivatalból, automatikusan rögzíti azokat a cégjegyzékben, hasonlóan a bankszámlához, írja hírlevelében Kónya Józsefné, a Kult Produkció adótanácsadó iroda ügyvezetője.
Ha valaki elfelejtené bejelenteni az adatokat, netán késve teszi mindezt, a cégbíróság minden esetben kiszabja az 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírságot. A jogszabályszöveg nem ad a bírságolás tekintetében mérlegelési lehetőséget a cégbíróknak, hívja fel a figyelmet Kónya Józsefné. Ugyanez vonatkozik a jogi képviselővel szemben kiszabott pénzbírságra is, abban az esetben, ha egyszerűsített eljárás esetén az okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.
