Az általános forgalmi adóhoz hasonlóan a kötelezett az általa bevallott és megfizetett közterhet (termékdíjat) az értékesített termék árának részeként átterheli a vevőjére. Így az eladó megkapja a megfizetett termékdíjnak megfelelő összeget, a vevő – aki talán nem is kötelezett – viszont hátrányt szenved el a megnövekedett ár miatt. Kockázatot jelenthet az eladó részéről, hogy a termékdíj áfaalapot képez, így amennyiben a termékdíj-kötelezett nem jár el megfelelően áfakötelezettségének kalkulációjakor, áfahiány keletkezhet nála. A gazdasági életben a vevő maga is továbbterheli a termékdíj összegét termékének, szolgáltatásának árában, de a törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy egyes nevesített esetekben (és kizárólag ekkor) a vevő a rá átterhelt termékdíjat vissza is igényelheti – figyelmeztet együttműködő partnerünk, a LeitnerLeitner adószakértői iroda szakmai blogjának legfrissebb bejegyzése.
A termékdíj-visszaigénylés eseteit a törvény részletesen felsorolja. Idetartozik például, ha a vállalkozás igazoltan külföldre értékesíti a terméket, vagy ha termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen alapanyagként építi be azt. A jogszabály nem kapcsolja kizárólag a vevőhöz a visszaigénylés intézményét, de sokszor az első belföldi értékesítő esetében nincs értelme alkalmazni azt, például a külföldre történő értékesítés eleve mentes a termékdíj alól, nincs szükség visszaigénylésre.
A sikeres visszaigényléshez számtalan adminisztratív buktató kapcsolódik. Mivel a visszaigénylés csak már megfizetett termékdíj kapcsán érvényesíthető, a vevő kérésére a törvény előírja a számlazáradék feltüntetését a számlán, melyben megtalálhatóak a termékdíj megfizetésével kapcsolatos adatok. A megfelelő záradékkal ellátott bejövő számla összekapcsolja az eredeti kötelezett megfizetését a visszaigénylő jogosultságával. Egy hosszú, több kereskedőt tartalmazó értékesítési lánc esetében azonban minden egyes közbenső értékesítőnek is a pontos záradékszöveget kell szerepeltetnie a számlán. A lánc egyik tagjának mulasztása a végső vevő visszaigénylését lehetetleníti el. A számlák visszamenőleges korrekciója pedig a lánc hosszúságától függően komoly nehézséget is okozhat.
Azoknak az adóalanyoknak, akik maguk nem kötelezettek, de szeretnék visszaigényelni a rájuk átterhelt termékdíjat, szintén be kell jelentkezniük a NAV-hoz, bevallást kell benyújtaniuk a visszaigénylés kapcsán, és sajátos nyilvántartást is kell vezetniük. A visszaigénylésre csak abban a bevallásban van lehetőség, amikor teljesült a visszaigénylés feltétele (pl. a külföldre történő kiszállítás). Így ha egy vállalkozás hónapokkal vagy évekkel később ébred rá a visszaigénylés lehetőségére, egy korábbi időszakra vonatkozó bevallás utólagos benyújtása – esetleg önellenőrzése – válhat szükségessé.
A bejegyzés teljes formában itt olvasható!
