Így kerülheti el a bóvli kriptovalutákat

Amikor az ember hagyományos deviza fektet, viszonylag pontosan tudja, milyen tényezők befolyásolják majd annak árfolyamát: a kibocsátó ország GDP-je, az ottani infláció, a gazdasági, politikai stabilitás vagy a jegybanki kamat mértéke. Az már nehezebb, ha kriptovalutával van dolgunk.

A virtuális fizetőeszközök mögött nem áll állam sőt  alegtöbbször valós gazdasági teljesítmény sem, a kriptovalutákat fejlesztők, programozók, magánvállalatok bocsátják ki, de az árfolyamukat csak kismértékben határozza meg a cég teljesítménye, bevétele (kivéve egy speciális változatét, amelyről később még szó lesz). Az árfolyamuk jelentős mértékben a kereslettől és kínálattól, valamint a piac percepciójától függ. A volatilis, kiszámíthatatlan áralakulások miatt, illetve azért, mert szinte bárki beléphet erre a piacra, a kriptovaluták közt gyakran találkozhatunk hosszú távon értéktelenekkel, amelyek árfolyama kizárólag spekuláción alapul. Mivel a befektetők az azonnali továbbadás céljából veszik vagy bányásszák a kriptovalutát, az ár jellemzően a gyors emelkedés után hirtelen bezuhan.

A jelenség rendszerszerűnek tekinthető: az Invest in Blockchain nevű kriptovaluta-portál megbízásából készült tanulmány szerint az 50 jelenleg legnépszerűbb kriptopénz nagy részének „nincs világos funkciója”. Azaz az értékük mögött nincs megfelelő fedezet, vagy megbízhatatlan technológiát használnak. Márciusban a Coincall tett közzé egy listát a problémásnak ítélt kriptopénzekről. Ezen szerepel többek között a Bitcoin Cash, a BitConnect, a Bitcoin Diamond, a Centra, a Davorcoin, a Plexcoin, a Regalcoin, a Tether és a Veritaseum is.

Kép: Depositphotos

Az értékelés

A kriptovaluták értékét a kereslet és a kínálat alakulása határozza meg. Ám új termékegységeket a befektetők is létre tudnak hozni, márpedig úgy, ha a blockchain-technológia keretében ellenőrzik a kriptovalutával történő tranzakciókat. A legnépszerűbb kriptopénzek, mint az Ethereum vagy a Bitcoin ugyanakkor, a természeti erőforrásokhoz hasonlóan, véges mennyiségűek: Bitcoinból például összesen 21 millió darab van a piacon, az Ethereum pedig évente nem enged 18 milliónál több egységet kibányászni. Ezzel a valuta ára is stabilizálódik. A kibocsátó jó esetben már a piacra dobáskor közli, mi lesz a kriptopénz felső korlátja, így hiányt teremt, ami értéket ad a valutának. Azok a kriptovaluták, amelyeknek a mennyisége nincs rögzítve, valószínűleg a bóvli kategóriába sorolhatók.

Mire jó és mire nem az ICO?
Az ICO-król, azaz a blockchain-alapú, közösségi tökebevonásról készített összefoglalót a Deloitte, annak előnyeit és hátrányait is bemutatva.
A kriptovaluták értéke nagyban függ attól is, mennyire biztonságos technológiát használnak a bányászatukhoz. A blockchain-technológia lényege, hogy a rendszer elvileg feltörhetetlen, és a tanúsítványokat nem lehet hamisítani, hiszen az adatbázisok nem centralizáltan futnak, a digitális tanúsítványokat pedig szintén nem egy központi szerver, hanem a felhasználók készülékeire telepített szoftverek ellenőrzik. Persze tökéletes védelem nincs, a hackerek képesek kihasználni bármilyen biztonsági rést. Valutavásárlás előtt tájékozódjunk a blokklánc technikai részleteiről, arról, hogy kik használják, és hogy mennyire tartják azt a szakértők megbízhatónak.

A fejlesztők leggyakrabban a GitHub nevű oldalon teszik közzé a projekt részleteit. A komoly csapatok a projekt állapotáról hosszú időn keresztül, részletesen beszámolnak.

Bányászok és kereskedők

A valuta bányászásához be kell szerezni egy vagy több speciális készüléket, ami a tranzakciók ellenőrzése közben gyártja az újabb egységeket. Egységnyi kriptovaluta előállítása bizonyos mennyiségű elektromos energia felhasználása árán lehetséges. Ez – azaz az energiáért fizetett valós pénz – adja a kriptovaluták értéke mögötti fedezetet, és mennyiségi kolátot is jelent: ha a valuta árfolyama alacsony, nem éri meg a további rezsikiadást. Ebből következik, hogy minél nehezebben bányászható a kriptovaluta, annál értékesebb, hiszen hosszabb ideig kell futtatni a gépet. Vigyázzunk az olyan virtuális valutákkal, amelyek esetében az új egységek előállítása nem a bányászathoz, hanem a pénznyomtatáshoz hasonlít! Az ilyen pénz árfolyama jó eséllyel úgy is fog alakulni, mint azoknak az országoknak a devizái, amelyek pénznyomtatással próbálták megoldani a költségvetési hiányt.

Megdönti a kormányok hatalmát a bitcoin?
A bitcoinban nemcsak az a lényeg, hogy a nemzeti bankoktól függetlenül bocsát ki digitális fizetőeszközt a jónép, hanem hogy egy forradalmi technológia és rendszer működteti. Ez a blockchain, ami nem múló jelenség, sok mindent fognak rögzíteni, könyvelni, archiválni és működtetni vele. Már vallás is működik blockchain-technológiával.
Érdemes tájékozódni arról is, kik és milyen arányban birtokolják az adott kriptovalutát. Ha egy-két piaci szereplő kezében van az érmék, tokenek nagy része, az értékét egyetlen eladási hullámmal lenullázhatják. Fontos tudni azt is, hány „bányász” van a rendszerben, azaz hányan validálják a tranzakciókat. Minél többen, a bányászat annál nehezebb. Ha tartósan túl kevesen bányásznak, a validálókat „túlfizetik”, ami hamar inflációhoz vezethet.

Részvény helyett

A kriptovaluták és hasonló termékek értékét növelheti, ha a spekuláción kívül más hasznuk is van. A Bitcoint például több helyen elfogadják fizetőeszközként, használják internetes vásárlásokra. Ez persze csak a top-kriptovalutákra igaz, a kevésbé bejáratott termékek a kriptopénz-kereskedő oldalakon kívül nem sokat érnek.

A vállalati tokeneknek azonban a spekuláción túl is van hasznuk. A vállalatok ilyenkor a blockchain-rendszer felállítása után bocsátanak ki a virtuális pénztárcákban (kriptovaluta-kereskedésre szolgáló platformok) tárolható pénzügyi eszközt – ezt a folyamatot nevezik ICO-nak (initial coin offering), ami tőkebevonás alternatívája is lehet olyan cégek számára, amelyek nem akarnak tőzsdére lépni.

Az ICO kifejezés a részvénypiaci IPO-ból (initial public offering) származik, ami egy cég tőzsdei bevezetését jelenti, vagyis azt, amikor először vásárolhatják meg a cég egy bizonyos hányadát a részvényesek, ezzel feltőkésítve a társaságot. Az ICO célja ugyanez, csak ebben az esetben nem a tőzsdén, hanem a kriptovaluta-piacon vezet be a cég egy eszközt.

Van, aki a bitcoint szereti… de hogyan (nem) adózik utána?
Az elmúlt hetek nagy árfolyammozgásait látva sok befektetőben felmerülhetett, hogy ideje megszabadulnia kriptovalutáitól. Akik így tesznek, azoknak érdemes tudni, bizony jó eséllyel adózniuk kell a nyereségük után.
A céges virtuális pénzek a cikk elején említett speciális kriptovaluták, amelyek mögött megjelenik fedezetként a cég értéke, azaz az árfolyamukat meghatározza a vállalat teljesítménye is.

Az ICO-k használata a közelmúltban igen népszerűvé vált a startupok körében, hiszen alternatívát jelenthet a közösségi finanszírozásra és a tulajdonrész eladására. Többen ugyanakkor óva intik a frissen induló cégeket attól, hogy a termékük vagy szolgáltatásuk beindítását erre az egy eszközre alapozzák. Csabai Csaba, az Income Locker fintech-platformot fejlesztő cég ügyvezetője a blogján azt írja, egy sikeres tokenrendszer kifejlesztése többe kerül, mint amit egy garázscég megengedhetne magának.

„Sokan összekeverik az ICO/tokensale folyamatot egyfajta közösségi finanszírozással. Pedig a crowdfounding kampányok jellemzően 100 ezer dolláros nagyságrendben szednek be pénzt working-product (deszkamodell)-koncepciókra, míg egy sikeres ICO ritkán áll meg 10 millió dollár alatt. Ahhoz, hogy valaki ekkora mennyiségű finanszírozást gyűjtsön be, ahhoz egyrészt elő kell finanszírozni egy nagyon komoly ICO-kampányt, másrészt pedig ki kell dolgoznia az adott témát is olyan szinten, ami elégséges egy ICO-kampány elindításához” – írja. A modell kidolgozásának önmagában is több tízmillió forintos költsége lehet.

A magyar szabályozás

A jelenlegi magyar szabályozás alapján a kibocsátási akció befektetés, és mint olyan, a befektetési és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló törvény (Bszt.) hatálya alá tartozik, vagyis a kibocsátást a Magyar Nemzeti Banknak kell engedélyeznie. Ennek ellenére az ICO-ba nem kevés cég vág bele megfelelő háttér nélkül, így befektetőként is érdemes alaposan átgondolni, vásárolunk-e valamilyen tokent. A Satis Group kriptovaluta-tanácsadó cég egy tanulmányában egyenesen csalásnak minősítette az ICO-k 81 százalékát, míg sikeresnek a kibocsátások alig négy százalékát találta. Mint írják, a megbízhatatlan ICO-kat több jelről is fel lehet ismerni. Érdemes figyelni a startup-projekt állapotára, a cég és vezetőinek hírnevére. Különösen gyanús, ha a cég alapítói nem tüntetik fel nevüket. Figyelmeztető jel lehet az is, ha a cég agresszív módon reklámozza az ICO-t a közösségi médiában, az olvasókat azonnali vásárlásra ösztönzi, miközben irreálisan magas hozamokat ígér. Az ICO-tokenek értékét döntően az fogja meghatározni, hogy mekkora lesz a kereslet az elkészült termékre, szolgáltatásra.

Van, aki a bóvlit szereti
A bóvli kriptovaluták, gyanús ICO-k árfolyama kezdetben szinte mozdulatlan, majd hirtelen meredeken emelkedni kezd, a kezdeti érték a sokszorosára nő, végül a buborék kipukkad, a valuta gyorsan értéktelenné válik. Emiatt persze vannak olyan befektetők, akik épp a bóvlira specializálódnak. Az interneten számos önjelölt kriptovaluta-guru ad tippeket, hogy hogyan gazdagodhatunk meg silány kriptovalutákkal, ha a buborék kidurranása előtt kiszállunk a befektetésből.

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo