Az Országgyűlés pénteken elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt. Az eredeti javaslathoz képest történt módosítások közül az egyik legjelentősebb az, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2019. december 31-én nem haladhatja meg a 750 milliárd forintot. Az eredeti javaslatban 100 milliárd forinttal kevesebb, 650 milliárd forint szerepelt. A növelést azzal indokolták, hogy a kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának elősegítése érdekében indokolt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami viszontgarancia mellett vállalható kezességállományának emelése.
Ősszel jöhet még egy adócsomag
A költségvetéssel párhuzamosan az adótörvényekről, köztük a cafeteria rendszer átalakításáról is szavazott pénteken a parlament. Varga Mihály pénzügyminiszter egy, a Távirati Iroda által idézett lapinterjúban elmondta: egészen a végszavazásig nem merült fel olyan új, hangsúlyos szempont, amely a kormány kiinduló javaslatát érdemben módosítaná, ugyanakkor tovább vizsgálják, hogy a hosszú távú megtakarítások, az öngondoskodás elősegítése érdekében szükséges-e további kedvezmények fenntartása, bevezetése, elsősorban a biztosítások, az egészség- és nyugdíjpénztárak terén. "Itt nem biztos, hogy a cafeteria, hanem például a személyi jövedelemadóban elérhető kedvezmények kibővítése lehet megoldás. Idén ősszel, az időközben szükségessé váló EU-jogszabályok átültetése miatt valószínű, hogy lesz még egy kisebb adócsomag, így lesz még mód arra, hogy konszenzus esetén változtassunk" - mondta Varga Mihály.
Cafeteria: csak a SZÉP kártya marad
Jövőre csak a SZÉP kártya marad meg béren kívüli juttatásként, az összes többit a kormány megszünteti. Az adótörvény-módosításokból talán a legnagyobb visszhangot kapott módosítás nem pusztán az eddig kedvezményesen, hanem a jelenleg adómentesen adható juttatásokat is megszüntetné:
- vége a lakáscélú munkáltatói támogatásnak,
- a diákhitel törlesztéshez adott munkáltatói juttatásnak,
- a sportrendezvényre szóló adómentes belépőknek,
- a mobilitási célú lakhatási támogatásnak,
- és a készpénzes cafeteriának is.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy valamivel magasabb adó mellett, de még mindig kedvezményesen (15 százalékos szja és 19,5 százalékos eho mellett, szemben a béren kívüli juttatások 15 százalékos szja és 14 százalékos ehojával) adhatta a munkáltató a korábbi béren kívüli juttatásokat. A kormány jövőre bezárja ezt a lehetőséget is.
A Piac & Profit oldalán hamarosan részletes elemzések érkeznek szakértőink tollából az új adótörvényekről valamint a cafeteriarendszer sorsáról!
Nem lesz különadó az állami végkielégítésekre, lesz viszont a bevándorlásra
Az illegális migráció elleni védekezés jelentős pénzügyi terheket jelent a magyar költségvetésnek, így közvetve a magyar embereknek. Ezért a kormány azt javasolja, hogy a közteherviselés jegyében a bevándorlást segítő szervezetek fizessenek bevándorlási különadót, amelynek mértéke 25 százalék. A bevándorlási különadóval kapcsolatos feladatok – mint ahogyan minden adóval kapcsolatos feladat – az adóhivatal hatáskörébe tartoznak majd. Erről az egészen különleges adófajtáról itt olvashat részletesebben.
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezné a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójára (75 százalékos különadó) vonatkozó rendelkezéseket. Ezt az adófajtát egyébként az akkori megfogalmazásban “pofátlan” állami-kormányzati végkielégítésekre találták ki. A jelenlegi végkielégítések a jelek szerint már nem tartoznak ebbe a kategóriába.
Ezen túl 2019-től kibővül az elektronikusan is kitölthető nyilatkozatok köre: a családi és személyi kedvezmények érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozatok mellett az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek egy új online felületen az adóelőleg nyilatkozatot is kitölthetik majd, melyeket az adóhatóság elektronikus úton, automatikusan továbbít a munkáltató, kifizető felé, és erről visszaigazolást küld a kitöltő magánszemélynek.
A vállalkozások szempontjából fontos kiemelni:
- az eddigieknél sokkal több cég választhatja majd a KIVA-t (amely valóban egy rendkívüli módon egyszerűsített adózási forma),
- már az egyéni vállalkozóknak is készíthet jövőre adóbevallás-tervezetet a NAV,
- számos társaságiadó-kedvezmény igénybevétele egyszerűsödik vagy bővül,
- illetve drasztikusan 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik a fejlesztési tartalék képezhető összege, ami leginkább az ingatlanberuházásban gondolkodóknak lehet nagyon előnyös.
Egyéb érdekes változások
- A munkaerő bázisának szélesítését célozza az a javaslat, hogy 2019-től nem kellene egyáltalán szochót fizetni a saját jogon nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása után, illetve szochó-kedvezménnyel ösztönöznék a három gyermeket nevelő, munkába visszatérő anyák foglalkoztatását.
- Jövőre már nem lehetne az EVA-t választani, ugyanakkor az adónem nem szűnne meg, tehát a most evázók továbbra is maradhatnának ebben az adózói körben.
- Innovációs járulékot ismét a konszolidált, csoportszintű és nem az adott cég egyedi eredményei szerint kell meghatározni, azaz lényegében visszaemelnék a 2014-ben megszüntetett szabályt. Ezáltal sok kkv kerülhet ismét vissza a kötelezetti körbe.
- A NAV által felszámított késedelmi pótlék a jövőben nem a jegybanki alapkamat kétszerese, hanem a jegybanki alapkamat + 5 százalék lenne. Mindez jelentős emelést jelentene a mostani mértékhez képest.
- Adminisztrációs egyszerűsítést szolgálna, hogy magánszemélyek általi ingatlan-bérbeadás esetén nem kellene bevételként és költségként is elszámolni a bérlő által megtérített közmű és egyéb rezsidíjakat.
- Az adózók számára kedvező újdonságot jelentene, hogy 2019-től az önkormányzatok szabadon adhatnának beruházáshoz kapcsolódó adóalap- és adókedvezményeket a területükön beruházó adózó számára. Egyelőre azonban kérdéses, hogy az e felhatalmazás alapján, az önkormányzatok (ideértve Budapestet is) által bevezethető kedvezmények összhangban vannak-e az EU-s állami támogatásra vonatkozó szabályokkal.
2019-től valamennyi alkoholtermék adóköteles terméknek minősül, ezen túl a népegészségügyi termékadóban alkalmazott adómértékek valamennyi adóköteles termék esetén mintegy 20 százalékkal nőnek. Még egy lökés a piacon, hogy a hatályos adócsökkentési lehetőséggel való esetleges visszaélések megakadályozása céljából megszűnik az egészségmegőrző program költségének adóból való levonásának lehetősége.
Egy év alatt 120 forinttal lesz drágább a cigaretta
Drágul a füstölnivaló is: egy módosító indítvány értelmében a cigaretta és a fogyasztási dohány adómértéke három lépcsőben -
- 2018. szeptember 1-jétől,
- 2019. január 1-jétől,
- és 2019. július 1-jétől
Megszűnik a baleseti adó
A baleseti adó a 2019-es biztosítási évfordulóktól megszűnik, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás adóztatása pedig – más biztosítási szolgáltatásokhoz hasonlóan – a biztosítási adó keretén belül valósul meg, az adó mértéke pedig jelentősen csökken. A hatályos szabályok szerint a baleseti adót a biztosított fizeti, az adó mértéke a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás díjának 30 százaléka, de legfeljebb napi 83 forint. A módosítás megszünteti a biztosított adóalanyiságát, az adó alanyává a biztosító válik.
A javaslat a jelenlegi adómértéknél jóval alacsonyabb szinten határozza meg az adó mértékét, figyelemmel arra is, hogy a hatályos szabály szerinti adómaximum napi összege elsősorban a tehergépkocsik, vontatók utáni baleseti adóra vonatkozik. Ezért az új szabály rögzíti, hogy a kötelező gépjármű-felelősség biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adó mértéke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjbevétel 15 százaléka, azonban személygépkocsik és motorkerékpárok esetén (amely járműkategóriákban az adómaximum tipikusan nem érvényesül) az adó mértéke 20 százalék lesz.
A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása csökkenti a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját, továbbá az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótételét nulla forintra módosítja.
