A kiindulópont szerint a támogatás felhasználása akkor tekinthető hatékonynak, ha a kedvezményezett a támogatás legalább kétszeresével növelni tudja összesített EBITDA-ját öt év alatt. „Ez akár elvárható is lenne, hiszen a legtöbb esetben ez mindössze annyit jelent, hogy 5–15 százalékkal növekszik a cég. Ennek ellenére arra jutottunk, hogy a százmilliós K+F-támogatást elnyerő cégek alig 31 százaléka tudott öt év alatt a támogatás több mint kétszeresével növekedni – mondta Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója.

A nyertesek méretét vizsgálva, a mikrovállalkozások 13, a kisvállalkozások 21, a közepesek 41, a nagyvállalatok 56 százaléka tudta a támogatás kétszeresével növelni ötéves kumulált EBITDA értékét. Ha jobban belegondolunk, a kapott értékek úgy javulnak, ahogy a cégméret nő. "Azért is van drasztikus ugrás a középvállalati méretnél, mert ott már könnyebben meg tud térülni a több száz milliós támogatás. Nem életszerű, hogy egy mikrovállalkozás ilyen nagy támogatásra több száz milliós nyereséggel válaszoljon. Azt tapasztaltuk, hogy a statisztikát leginkább a mikro- és kisvállalatok rontották" – mondta Papadimitropulosz Alex.

Meglepő, de az elemzésből az is kiderült, hogy az a cég, amely 6–10-szer nyert K+F+I-támogatást, majdnem kétszer jobban teljesített, mint azok a cégek, amelyek egyszer nyertek 100 milliónál nagyobb támogatást, pedig a közhiedelem pont a fordítottját gondolja. Ez azzal magyarázható, hogy főleg azok a nagyobb méretű vállalkozások képesek fenntarthatóan K+F-et végezni, amelyek a statisztikák szerint is jobban teljesítenek. Hogyan lehet javítani az arányokon? 

1. A kapható támogatás legyen kevesebb az éves személyi jellegű ráfordítások duplájánál.

2. A kapható támogatás legyen kevesebb a pályázó saját tőkéjénél. A kapható támogatás legyen kevesebb az EBITDA 4x/3x/2x/1x-es értékénél mikro/kis/közép/nagyvállalatnál.

Összefüggésbe kell állítani a pályázó személyi ráfordításait, saját tőkéjét és EBITDA értékét. Az ebből képzett mix fogja megmutatni, hogy milyen arányok mellett fog legnagyobb valószínűséggel sikeresen lezárulni a projekt.

Értelemszerűen a pályázók azért dolgoznak, hogy minél nagyobb nyereséget érjenek el. Viszont már van az a mértékű támogatási összeg, amit a cégek már nem tudnak olyan hatékonyan felhasználni, hogy az a legnagyobb megtérüléssel járjon. Azokban az esetekben az egységnyi támogatásnak már nincs pozitív határhaszna. "Ott kell meghúzni a támogatás felső határát, mindezt persze a cég méretétől és gazdasági teljesítményétől vezérelve" – tette hozzá a szakértő.