Nem egyszerűen pihenésre van szükséged – bár biztos, hogy arra is –, hanem egy kis szünetre, ami segít majd, hogy a napi mókuskerékből kilépve tudj ránézni a futó ügyekre. Hidd el, lehet, hogy meg fogsz lepődni. Lehet, hogy pihentebben egyértelműnek tűnik majd egy olyan probléma megoldása, amin egyébként hetek óta rágódtál, és az is biztos, hogy mérhetően nő majd a hatékonyságod.
Az Ernst&Young (igaz, 2006-os) felmérése szerint minden 10 órányi növekedés a szabadság idejében 8 százalékos teljesítményjavulást jelentett. Ráadásul a szabadságukat kivevő dolgozók kevésbé akarták otthagyni a cégeiket, mint állandóan dolgozó társaik. A szabadság a stressz-szintet is csökkenti. Oké, ez nem hangzik túl meglepően. Az viszont már igen, hogy egyáltalán nem csak az idő alatt, amíg nem dolgozol! A Calgary Egyetem kutatása szerint ez a nyugtató hatás hosszú ideig fennmarad a munkába való visszatérés után is – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében a BudapestLab, a Budapesti Gazdasági Egyetem Vállalkozásfejlesztési Központjának blogja.
Miért nem megyünk akkor szabadságra?
Kultúránkban tradicionálisan a kemény munkát tartjuk kívánatosnak, egyenesen kínos azt mondani, hogy valaki „csak” nyolc órát dolgozik naponta, vagy ráér szabadságra menni. Ez már-már úgy tűnik, mintha nem lenne dolga, vagy nem volna elég fontos ember. Pedig micsoda tévedés!
A sikeres vállalkozók mániákusan kötődnek az üzletükhöz, és ez így van rendjén. Ugyanakkor sokan elfeledkeznek arról, hogy a cég sikerességéhez működő vezetőre is van szükség. Vagyis igenis és közvetlenül a cég érdeke, hogy magaddal is foglalkozz! A vállalkozók hajlamosak egynek látni magukat az üzletükkel, ami egészen jól működik addig, míg erős vagy te is, és jól megy az üzlet is. Az esetleges nehezebb időszakokban viszont a cégnek még nagyobb szüksége van az ereje teljében levő vezetőre. Vagyis valamikor fel kell töltened az elemeket, hogy szükség estén bírd a nehézségeket. Ha tehát éppen egy viszonylag nyugalmasabb időszak van – a cég jól megy –, mindenképp érdemes kihasználni a lehetőséget, a magad és a céged érdekében, egy kis pihenésre.
„Nekem ez nem fér bele”
Önfoglalkoztatóként ugyanakkor a szabadság nagyon furcsa dolognak tűnik. A vállalkozói léttel együtt jár, hogy magadnak osztod be az idődet – sok fiatal számára épp ez teszi vonzóvá –, ugyanakkor azt is jelenti, hogy ha munka van, mindegy, hogy reggel van vagy este, hétfő vagy szombat, neki kell látni. Legalábbis sokan így élik meg. Pedig a szabadság – rövidebb vagy hosszabb – legtöbbször döntés kérdése.
Persze tény, hogy hosszabb szabadságot csak akkor lehet bevállalni, ha már működnek bejáratott folyamatok, és van egy csapat, így a cég nem áll le az idő alatt, amíg távol vagy. De egy pár nap szünetre biztosan tudsz lehetőséget teremteni az alábbiak átgondolásával.
Az első lépés, hogy szedd össze, milyen határidők várnak rád a tervezett vakáció alatt és közvetlenül utána. Gondolj végig mindent az ügyfeleknek való teljesítéstől az adóbefizetésig! Mivel a szabadság nem jelentheti azt, hogy bármivel elmaradsz, indulás előtt valószínűleg lesz néhány, a szokásosnál is keményebb napod, de hidd el, megéri! Ráadásul a tapasztalatok alapján ha azért kell még egy órát ráhúzni a munkára, hogy másnap már ne kelljen bejönni, hirtelen nagyon hatékonnyá tud válni az ember. Az ügyfeleid csak boldogabbak lesznek, ha a határidő előtt néhány nappal teljesítesz, a kötelező befizetésekkel sem kell kivárnod az utolsó napot. Időzítheted előre a hírleveleket vagy blogposztokat.
Azokkal, akikkel rendszeres kapcsolatban vagy, lehetőleg előre közöld, hogy mikor leszel szabadságon. Így nem azon a héten fog megtalálni visszatérő üzleti partnered egy kihagyhatatlan új lehetőséggel.
Munka vakáció alatt
Vállalkozóként nem nagyon engedheted meg magadnak, hogy hetekre teljesen elérhetetlen legyél, de valószínűleg nem is vágysz rá, hogy ilyen hosszú ideig ne tudd követni, mi zajlik a cégben. Viszont annak érdekében, hogy ne váljon távmunkává a vakáció, érdemes előre eldönteni, hogy mikor és mennyit foglalkozol majd munkával.
De milyen hosszú az ideális szabadság?
Ez ügyben két „iskola” küzd egymással. Egyesek szerint a legjobb, ha az év folyamán többször miniszünidőket iktatsz be, vagyis kiveszel egy-két napot. Mások viszont úgy gondolják, a két hétnél rövidebb szabi olyan, mintha nem is lenne. Inkább menj évente egyszer, de akkor hosszú időre, hogy az agyad tényleg ki tudjon kapcsolni.
Finn kutatók arra jutottak a szabadság ideális hosszát vizsgálva, hogy az emberek a nyolcadik napon érzik a leginkább elégedettnek magukat. Vagyis legalább ennyi idő kell ahhoz, hogy valóban el tudjunk kezdeni lazítani. Ugyanakkor a rövid szünetek mellett is szólnak tudományos bizonyítékok – igaz, ez esetben a kutatások azt vizsgálták, mennyire jót tesznek a tényleg munkamentes hétvégék. (Nagyon.) A szabadság ideális hossza tehát egyelőre rejtély, az azonban biztos, hogy szükség van rá.