Ezen múlik egy prezentáció sikere

Ha valaki hangyabetűkkel teleírt diákról olvassa fel nekünk háttal állva, suttogva a mondandóját, miközben egy tollat pattintgat, magunk sem akarnánk tőle mást, csak hogy minél előbb tűnjön el. Van néhány jó tanácsunk, hogy eredményes és követhető legyen az előadásunk!

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A lámpaláz néhány perc alatt elmúlik - Kép: Fotolia

Manapság ha valaki az üzleti világban tevékenykedik, nem kerülheti el, hogy időről időre szerepelnie kelljen. A prezentáció az értékesítés fontos része egy konkrét termék eladásakor, vagy éppen „csak” önmagunk, az énmárkánk erősítését – vagy gyengítését – szolgálja.

 A tartalom

Az előadó legfontosabb feladata, hogy tisztában legyen az előadása céljával. Bizalmat akar építeni? Vagy eladni egy konkrét terméket? Minden egyes prezentációnak kell legyen EGY – se több, se kevesebb – konkrét célja, ami rendezi a mondanivalót. Egy termék értékesítése esetén például felesleges időrablás és figyelemelterelés a teljes paletta bemutatása.

– Ne csak azt találjuk ki egészen pontosan, hogy mit akarunk mondani, azt is azonosítsuk, hogy kinek fogunk beszélni – emeli ki Szombati Orsolya, a Profonte Management és Sales Akadémia ügyvezetője. – Ha egy céghez megyünk, tudnunk kell, pontosan mivel foglalkoznak, ki fogja meghallgatni a prezentációnkat, hiszen nyilván máshogy kell beszélni, ha az ügyvezető, ha a pénzügyes vagy a téma szakértője a címzett.

Természetesen mondanunk kell valamit magukról és a cégről, amelyet képviselünk. Azonban tartózkodjunk a hosszúra nyúlt cégbemutatóktól! Senki nem szeretné órákig hallgatni, hogy hány éve alapították a vállalatot, vagy hány embert foglalkoztat. Persze mindez sugározhat megbízhatóságot, de csak akkor, ha érdekessé tudjuk tenni. Vagyis a hangsúly nem a leíráson, hanem azon van, hogy miért jó ez a hallgatóságnak. Kit érdekel, hogy 20 telephelyünk van? De mindjárt más, ha úgy fogalmazunk: minden nagyvárosban rendelkezésre állunk.

 A forma

A vetített diák célja, hogy megerősítsék a mondanivalónkat, és vezessék a gondolatmenetet. Illusztráció, amely elmélyíti az üzenetet, ám ehhez nincs szükség sok szövegre. Ebben az esetben nem a kitöltött felület a gazdaságos! Azt a diát, amire ötven szónál többet írunk – Garr Reynolds nyomán –, DIAMENTUM-nak hívjuk, ami olyan dia, amely igazából inkább dokumentum. Ha sokat írunk egy vetített oldalra, a közönség ahelyett, hogy az előadóra figyelne, olvasni fog.

– Legyen bármilyen jó is a leírt tartalom, önmagában nem képes a meggyőzésre – hangsúlyozza dr. Baranyai Attila, a Develor vezető trénere. – A prezentáció fókuszában az előadó és története kell, hogy álljon. Az előadás logikája, a racionális érvelés szükséges, de ritkán elégséges a meggyőzéshez. Elengedhetetlen, hogy az előadó hasson a hallgatóság érzelmeire is, hogy el tudja adni az üzenetet.

Praktikus tanácsok
Gondoljuk át, szükség van-e számítógépes prezentációra! Lehet, hogy elég egy flipchart?
Mindenképpen használjunk valamilyen vizualizációs eszközt, ez megjegyezhetőbbé teszi a mondanivalónkat.
Mindig több formátumban, több hordozón vigyük magunkkal az előadást! Készüljünk fel rá, hogy ami elromolhat, el is romlik!
Ha szükség van internetre, vigyünk magunkkal saját mobilnetet.
Próbáljunk! Nem szégyen, sőt!
– Fontos az is, hogy a prezentáció a cégarculat része legyen, ez ugyanis erősíti a bizalmat – folytatja Szombati Orsolya. – Tehát kerüljük a netről vadászott sablonokat, inkább készítsünk sajátot! Nincs szükség túlságosan domináns látványra, de jellemző színek és egy céglogó mindenképp alapvető. Hang- és mozgáseffektek sem kellenek, ha mégis ragaszkodunk ilyesmihez, maximum egyfélét használjunk.

A diákon használt betűtípus is számít. A talpas betűk (pl. Georgia, Times New Roman) tradíciót, megbízhatóságot, míg a talp nélküli fontok (Calibri, Arial) dinamizmust és kreativitást sugallnak. A nehezen olvasható – például kézírásos – jellegű típusokat akkor is kerüljük, ha stílusuk tetszene. A betűméretet a közönség és a terem méretéhez kell igazítani – ez ügyben is előre kell tájékozódni! –, de semmiképp ne írjunk 32 pontosnál kisebb méretben. A diák számozását nem javasolja a szakértő, mert szintén elvonja a figyelmet. Ha az előadás elején röviden összefoglaltuk, hogy miről és milyen sorrendben fogunk beszélni, a hallgatóság úgyis tudja, mennyi van hátra.

Mindig jól veszi ki magát, ha a közönség úgy érzi, rájuk szabtuk az előadást. Tilos máshonnan „bevágott” diákat használni, és ha a teljes sort nem is minden alkalommal készítjük el újra, a minimum, hogy az esemény nevét vagy logóját feltesszük a nyitó diára.

Rengeteg kiváló prezentáció található a ted.com oldalon, ahol – témától függetlenül – sokat tanulhatunk az előadásmódról!
Az előadás

A magabiztosság érdekében mindenképpen be kell gyakorolni a prezentációt. Olvasni tilos! Még annyi időre sem szerencsés hátat fordítani a közönségnek, hogy megnézzük, mi a következő dia, mert az úgy hat, mintha nem készültünk volna fel eléggé. Ha mindenképp szükség van valamilyen támpontra, kis kártyákat számozzunk be a diáknak megfelelően, és egy-egy kulcsszót írjunk rájuk. Ezekre elég egyszer rápillantani, hogy emlékeztessenek a következő témára. Természetesen lehet improvizálni, de a nyitó és a záró gondolatot mindenképpen pontosan dolgozzuk ki. Általában érdemes a megszokottnál valamivel hangosabban beszélni; ettől jobban hallanak bennünket, és magabiztosabbnak tűnünk.

Egy–öt percig beszéljünk egy diáról. Ha ennél több mondanivaló kapcsolódik hozzá, akkor se vetítsük végig ugyanazt a képet, inkább sötétítsük el a projektort. Így ahelyett, hogy a hallgatóság a falat bámulná, az előadóra figyel. Tipikus hiba, hogy az előadó kizárólag arra készül fel, amiről ő akar beszélni, és nem is gondolkodik azon, miről szeretne a hallgatóság hallani – ezzel is láthatatlan falat húzva önmaga és a hallgatóság közé. Egy profi előadó igyekszik minél előbb kapcsolatba kerülni a közönségével, és elérni, hogy a résztvevők aktív részesei legyenek a prezentációnak. Jó eszköz ehhez a szemkontaktus, amelynek a hiányában akár el is veszíthetünk bizonyos hallgatókat. Fontos tehát folyamatosan másra nézni, de kerüljük a „locsolócső” hatást.

Ha esetleg nincs kérdés, pedig számítottunk rá, a „fel szokott merülni kérdésként” fordulattal átvezetve magunk is feltehetünk néhányat. Ez általában beindítja a hallgatóságot is. Ha kínos kérdést kapunk, vagy értelmezzük azt a saját érdekünk szerint, vagy udvariasan jelezzük, hogy véleményünk szerint az adott dolog nem tartozik a tárgyhoz, és szívesen beszélgetünk a témáról négyszemközt, az előadás után.

Lámpaláz ellen
Tudatosítsuk, hogy pár perc alatt elmúlik! (Tényleg.)
Teremtsünk szemkontaktust! Ez általában segít.
Vegyünk két-három mély levegőt, mielőtt belekezdenénk.
Mosolyogjunk! Előbb-utóbb viszonozzák majd.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo