A következő példa segít megérteni a Facebook algoritmus működését:
A férj étterembe megy a feleségével, aki felhívja őt, hogy késni fog, rendeljen neki, amíg megérkezik. Ahhoz, hogy a férj dönteni tudjon, végig kell mennie egy folyamaton: Mi van az étlapon, mik a lehetőségek. A következő lépésben össze kell gyűjtenie minden olyan információt, ami segíti a döntést. Szereti-e a felesége halat, mit evett ebédre? Ekkor tulajdonképpen megpróbálja előre kitalálni, megjósolni, hogy ízlene-e a feleségének mondjuk a lazac. Ezek után a férj megrendeli az ételt gondolatmenete konklúziójának megfelelően.
Négy lépés: kínálat áttekintése, jelek, előrejelzés, pontozás. Ez tulajdonképpen egy olyan algoritmus, amin a Facebook is végigmegy a hírfolyam összeállításakor minden egyes esetben - írja a Közösségi kalandozások blog szerzője.
Ennek alapján megpróbálja kikalkulálni annak a valószínűségét, hogy hozzászólunk-e az adott poszthoz, megosztjuk-e, mennyi időt szánunk majd arra, hogy elolvassuk azt. Ezek után születik meg a minőségi pontszám, minden egyes posztra külön-külön. Egy pontszám, ami azt a becslést adja meg, hogy a Facebook szerint mennyire lehet érdekes nekünk az adott poszt, esemény, történet. Természetesen ez sem 100 %-os módszer, tulajdonképpen csak elemzik a rendelkezésre álló információkat, és az eredmény alapján megteszik a legjobb tippjüket. Ezt viszont minden egyes poszt esetén megteszik, minden egyes alkalommal, amikor felmegyünk a Facebookra. Amikor egy posztot megnéz a Facebook, többek között ezen tényeket is figyelembe veszi:
– Ki írta? – Milyen típusú történet? – Mennyi aktivitás volt korábban ezen a poszton, mielőtt én megláthatnám? – Bejegyzések gyakorisága a tartalomelállító esetén. – A tartalommal eltöltött idő. – Korábbi negatív visszajelzések a szerzővel kapcsolatban. – Ismerősök említése a tartalomnál. – Ismerősünk hozzászólt-e a közelmúltban. – Mennyire informatív a poszt.
A Hírfolyam összegyűjti ezeket az információkat, és rengeteg szempont alapján értékeli azokat. Néhány ezekből:
– A kattintás várható valószínűsége. – A várható idő, amit tartalommal fogunk eltölteni. – Annak a valószínűsége, hogy kedvelünk, hozzászólunk vagy megosztjuk-e. – Annak a valószínűsége, hogy kellően informatívnak találjuk-e. – Annak a valószínűsége, hogy ez csak egy kattintás vadász poszt. – Pornográf tartalom valószínűsége.
A tartalomgyártók feladata tehát nem egyszerű, mert a minőségi tartalom előállítása mellett az is feladatuk, hogy megtanuljanak a potenciális olvasó és a Facebook fejével is gondolkodni.
