Kép: Pixabay

„Magyarországon a búza és a kukorica a két legfontosabb növényi kultúránk. A tapasztalat azt mutatja, hogy hagyományok alapján termelünk, hiányzik a tudatosság és az odafigyelés. A jövőben tehát el kell gondolkodnunk, hogy helyesen választjuk-e meg a termelni kívánt fajtát, a technológiát, ismerjük-e a lehetőségeinket” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője. „A növénytermesztéssel foglalkozó cégek betétállománya a legnagyobb, ez az az ágazat, amely egyelőre nem igényel hitelt, támogatás előfinanszírozást. Kérdés azonban, hogy ez meddig lesz így, és megtesszük-e időben a szükséges lépéseket” – tette hozzá a szakember.

A búza szempontjából, a 2013-2015 közötti időszakot igen kedvező termés-eredmények jellemezték és akár a 2016-os termésmennyiség is – a magyar viszonyokhoz képest –„magas” szinten alakulhat. Ugyanakkor mind világ, mind magyarországi szinten magas zárókészletekkel számolhatunk, ami további árcsökkenést jelenthet még a 2015/16-os gazdasági évben.  A Magyarországon megtermelt búza mennyisége átlagosan 4,5-4,7 millió tonnát tesz ki évente, ebből a malomipar ca 1,2-1,4 millió tonnát, a takarmányipar 700-500 ezer tonnát használ fel. A „malmi” búza esetében a piaci ár nem mindig ismeri a magasabb minőséget. Az export-piacok nem a „jó minőségű” esetleg javító búzát keresik, hanem a versenyképes olcsóbb búzát.

Kérdés, hogy milyen minőséget kellene célzottan termelnünk. Pillanatnyilag a kisebb tételekben megvásárolható magas minőségű búzát a piac nem fizeti meg. Ahhoz, hogy célzottan javító magas minőségű búzát exportáljunk, homogén, minden paraméterében megfelelő, évről évre kereskedelmi volument biztosító búzatételekre, versenyképes árakra volna szükség, egy átfogó, eredményes és folyamatos marketingtevékenység mellett a célpiacainkon, így pillanatnyilag marad az olcsóbb és biztonsággal prezentálható alacsony minőségű búza. Átlagosan a megtermett búza 40%-át exportáljuk minden évben.

Magyarországon jelentős búza betegségek és járványok vannak, azonban a legnagyobb terméskiesést a legtöbb évjáratban az abiotikus stresszek, főleg a szárazság okozza” – hívta fel a figyelmet Dr. Cseuz László a Szeged Gabonakutató Nonprofit Kft. főosztályvezetője.  Az átgondolatlan fajtaválasztások, az ebből fakadó stabil minőségű árualap-hiány, a felvásárlások bizonytalanságai okozzák, hogy a „mennyiség, vagy minőség” kérdés a mai napig eldöntetlen, holott hosszabb távon Magyarországon kizárólag a prémium minőségű búza előállításnak van jövője.

A kukorica esetében a termés alakulása még ingadozóbb, azonban a vetésterület enyhén emelkedett az utóbbi években, és az átlaghozam növekedés is tetten érhető. A kukorica kivitele intenzívebb, átlagosan a termelés 47%-át exportáljuk. Ugyanakkor az egyik legnagyobb kukorica felhasználó állattenyésztés kibocsátása visszaesett, de ezt a csökkenést a bioetanol gyártás és az izoglükóz-előállítás igénye középtávon részben kompenzálja és egyben „biztos” fizető piacot jelent a kukorica-termesztőknek.