„Magyarországon a búza és a kukorica a két legfontosabb növényi kultúránk. A tapasztalat azt mutatja, hogy hagyományok alapján termelünk, hiányzik a tudatosság és az odafigyelés. A jövőben tehát el kell gondolkodnunk, hogy helyesen választjuk-e meg a termelni kívánt fajtát, a technológiát, ismerjük-e a lehetőségeinket” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője. „A növénytermesztéssel foglalkozó cégek betétállománya a legnagyobb, ez az az ágazat, amely egyelőre nem igényel hitelt, támogatás előfinanszírozást. Kérdés azonban, hogy ez meddig lesz így, és megtesszük-e időben a szükséges lépéseket” – tette hozzá a szakember.
A búza szempontjából, a 2013-2015 közötti időszakot igen kedvező termés-eredmények jellemezték és akár a 2016-os termésmennyiség is – a magyar viszonyokhoz képest –„magas” szinten alakulhat. Ugyanakkor mind világ, mind magyarországi szinten magas zárókészletekkel számolhatunk, ami további árcsökkenést jelenthet még a 2015/16-os gazdasági évben. A Magyarországon megtermelt búza mennyisége átlagosan 4,5-4,7 millió tonnát tesz ki évente, ebből a malomipar ca 1,2-1,4 millió tonnát, a takarmányipar 700-500 ezer tonnát használ fel. A „malmi” búza esetében a piaci ár nem mindig ismeri a magasabb minőséget. Az export-piacok nem a „jó minőségű” esetleg javító búzát keresik, hanem a versenyképes olcsóbb búzát.
Magyarországon jelentős búza betegségek és járványok vannak, azonban a legnagyobb terméskiesést a legtöbb évjáratban az abiotikus stresszek, főleg a szárazság okozza” – hívta fel a figyelmet Dr. Cseuz László a Szeged Gabonakutató Nonprofit Kft. főosztályvezetője. Az átgondolatlan fajtaválasztások, az ebből fakadó stabil minőségű árualap-hiány, a felvásárlások bizonytalanságai okozzák, hogy a „mennyiség, vagy minőség” kérdés a mai napig eldöntetlen, holott hosszabb távon Magyarországon kizárólag a prémium minőségű búza előállításnak van jövője.
A kukorica esetében a termés alakulása még ingadozóbb, azonban a vetésterület enyhén emelkedett az utóbbi években, és az átlaghozam növekedés is tetten érhető. A kukorica kivitele intenzívebb, átlagosan a termelés 47%-át exportáljuk. Ugyanakkor az egyik legnagyobb kukorica felhasználó állattenyésztés kibocsátása visszaesett, de ezt a csökkenést a bioetanol gyártás és az izoglükóz-előállítás igénye középtávon részben kompenzálja és egyben „biztos” fizető piacot jelent a kukorica-termesztőknek.
