Gigabírságot kaphat, ha késik az online számlával

Az NGM napokban megjelent rendelettervezete megerősíti, hogy 2018. július 1-től indul a számlák valós idejű bejelentése a NAV felé. Minden olyan belföldi adóalany részére kibocsátott számláról van szó, amelynek áfatartalma meghaladja a 100 ezer forintot. Az RSM szakportál pontosítja, kiket és milyen számlákat érint a tervezett intézkedés.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A valós idejű számla-adatszolgáltatási kötelezettség minden belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra vonatkozik, így a belföldi cégekre és a külföldi cégek belföldi adószámaira is (adóregisztráltakra).

Külföldi távolsági értékesítőkre (webshopokra) ez a kötelezettség nem vonatkozik, amennyiben csupán B2C termékértékesítéseket végeznek belföldön, még akkor sem, ha az áthárított adó összege meghaladja a 100 ezer forintot – a valós idejű számla-adatszolgáltatás ugyanis csak a belföldi áfaalanyoknak teljesített termékértékesítésekre vagy szolgáltatásokra vonatkozik.

Kép:Számlaközpont

Az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik azokra a belföldi adóalanyokra is, amelyek a számlázást például külföldi szolgáltatóközpontba szervezték ki, így a tényleges számlakibocsátás külföldön történik. Ebben az esetben az adózónak eleget kell tennie a számla-adatszolgáltatási kötelezettségnek. Az adatszolgáltatás technikája ugyanis lehetővé teszi, hogy az adatokat külföldről is lehessen továbbítani a NAV felé.

A valós idejű számla-adatszolgáltatás csak bizonyos számlákra vonatkozik. Nézzük meg részletesebben, hogy milyen ügyleteket érint, és milyen ügyleteket nem érint a valós idejű számla-adatszolgáltatás.

Az adatszolgáltatási kötelezettség:

  • csak a ténylegesen kibocsátott számlákra vonatkozik;
  • csak a belföldi adóköteles ügyletekre vonatkozik.
  • csak a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyoknak kibocsátott számlákat kell jelenteni,
  • csak az egyenes adózás alá eső ügyleteket kell jelenteni,
  • csak azon számlákat kell jelenteni, ahol az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Ha a számlán több tétel szerepel (és akár több adómérték),akkor az összes tételt jelenteni kell, ideértve az adómentes tételeket is.
A feltételeket áttekintve úgy tűnhet, hogy nehezebb szétválasztani az egyes számlákat a tranzakció típusa, illetve az adó összege szerint, mintsem lejelenteni az összes számlát. Erre van lehetőség, az adóalany dönthet úgy is, hogy figyelmen kívül hagyja az adóértékhatárt és – függetlenül attól, hogy a számlatartalmaz-e áthárított adót, illetve, hogy milyen összegű áthárított adót tartalmaz – valamennyi belföldi adóalany számára kiállított számlájáról adatot szolgáltat. A NAV az önkéntesen szolgáltatott számlaadatokat is befogadja.
Azonnal látja számláinkat a NAV
Július elsejétől kötelező lesz meghatározott formátumban adatot szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé minden olyan, belföldi adóalanyoknak kiállított számláról, amelynél az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Ezt a számla kiállítása után, azonnal, automatikusan kell megtenni.
A NAV egyértelmű célja, hogy idővel az összeghatárt folyamatosan lejjebb szállítsa, így ha már kezdetben figyelmen kívül hagyjuk a jelenlegi 100 000 forintos korlátot, később vélhetően nem lesz teendőnk ezzel a megfelelőséggel.

Mi a helyzet a kéziszámlákkal? 

Kézi számlázás - nyomtatvány, például számlatömb alkalmazásával történő – esetén a számla adatait webes felületen kell rögzítenie az adózónak. Az adatszolgáltatást ebben az esetben legfeljebb 5 naptári napon belül teljesíteni kell. Ez a határidő rövidül akkor, ha a számla 500 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz. Az 500 ezer forint vagy annál nagyobb összegű áfát tartalmazó számla adatait már a számlakibocsátás utáni napon rögzíteni kell a webes felületen.

Hogyan kezdheti el a cég a felkészülést az adatszolgáltatásra?

A valós idejű számla-adatszolgáltatás adózói regisztrációt követően kezdhető meg. Ez magában foglalja az adatszolgáltató végpont és a számlázóprogram regisztrálását is. A regisztráció során a képviseleti jogosultság fennállását a NAVvizsgálni fogja.

Mulasztás esetén milyen szankciók várhatók?

Még második olvasatra is megdöbbentő szankciókat olvashatunk a rendelettervezetben. Azok, akik az online jelentési kötelezettségnek nem, vagy késve tesznek eleget, akár 500 000 forintos bírsággal is sújthatóak, számlánként. Még ha várhatóan nem is az azonnali büntetés lesz a NAV első eszköze mulasztások esetén, az elvárás egyértelmű: minden olyan számlázóprogramot el kell látni az elvárt kommunikációs funkciókkal, amelyet hosszabb távon is használni szeretnének.

 

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo