Generációváltás kellene az agráriumban is?

Az agrárgazdaság hosszú távú érdekeit szolgálná, ha megfelelő jogi környezettel értékesítésre ösztönöznénk azokat a földet öröklőket, akik nem maguk akarják megművelni a tulajdonukba került termőföldet

Négy 65 év feletti gazdálkodó esik egy 35 év alattira - Kép. SXC

Győrffy Balázs Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint ugyanis a földbérleti rendszeren keresztül az ott megtermelt tőke jelentős része távozik az ágazatból. Hozzátette: elsősorban persze azoknak a fiataloknak kell majd lényeges intézkedésekkel vonzóvá tenni a gazdálkodást, akiknek a szüleik megteremtették a lehetőséget arra, de valamilyen oknál fogva hezitálnak, hogy folytassák-e szüleik mezőgazdasági tevékenységét.

A generációváltás problémájáról szóló konferencián az Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta azt is, hogy a gazdaságfejlesztési alternatívák kidolgozásához nyújthat majd megoldást a szövetkezések formájának a bővítése, azok hatékonyságának a növelése. Fontos, hogy ebben a kiemelt programban egy jól működő köztestületként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is részt vegyen. Tanácsadással, gazdaságszervezéssel segítsük a generációváltást, mert a jelenlegi negatív tendenciát megfordítani közös felelősségünk - tette hozzá Győrffy Balázs.

Jelenleg négy 64 éven felüli gazdálkodó jut egy 35 éven alulira. Tíz évvel ezelőtt még három idősebb mellett állt egy fiatal a statisztikában. A generációváltás a legigazságosabb dolog, ha akarjuk, ha nem, bekövetkezik – hangsúlyozta az Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke. Zászlós Tibor a kérdéskör fontosságát kiemelve felhívta a figyelmet, hogy a generációváltásról szóló döntések az agráriumban olyan hosszú távú feladatokat indukálnak, amelynek hasznát vagy kárát évek vagy akár egy évtized múltán élvezi vagy szenvedi el az ágazat. Éppen ezért fontos, hogy a kamara hangoztassa egy szakmailag átgondolt generációváltás szükségességet, hiszen 300 ezer ember szavát nem lehet figyelmen kívül hagyni – fűzte hozzá az alelnök.

Az utódlás lehet a családi vállalkozások rákfenéje
A magyarországi családi vállalatok és vállalkozások a GDP mintegy 50-60 százalékát adják, miközben a foglalkoztatottak közel fele tartozik ehhez a körhöz. A sikeres családi vállalatok több szempontból is hagyományosan az átlag fölött teljesítenek, tőkeerejükhöz mért jószolgálati tevékenységük és munkaerő-megtartó képességük is jellemzően erősebb, mint más jellegű vállalkozásoké. Mindezek mellett számos olyan problémával is meg kell birkózniuk, amelyek más cégeket nem vagy csak sokkal kisebb mértékben érintenek. Ezek közül vitán felül az utódlás kérdése hordozza magában a legnagyobb veszélyeket, melyekkel már napjainkban is szembe kell nézniük a generációváltás küszöbén álló, a rendszerváltás idején alapított hazai családi vállalkozásoknak is.

Véleményvezér

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 
Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország

Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország  

Ukrajna és Románia is jobban teljesített. 
Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok

Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok 

Épül, szépül a körbezárt uradalom környéke is. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo